A második világégés alatt lerombolt híddal megszakadt az összeköttetés Esztergom és Párkány között. Sokáig semmilyen lehetőség nem volt a Duna másik oldalára szakadt rokonokkal és barátokkal való találkozásra, beszélgetésre. Az ötvenes években ezért esténként – szélcsendes időben – az emberek lementek a Dunához, és szót váltottak egymással. A folyó vize pedig fél kilométeren keresztül vitte a szavakat, néha talán egy-egy rejtjelezett hírt is.
Az AquaPhone performansz ennek állít emléket, tisztelettel adózva azok előtt a sorsok előtt, amelyek titkait annak idején az emberek a Dunára bízták. Egyben tanúsítani szeretné az emberek abbéli óhaját, hogy egymással érintkezhessenek, és azt a leleményességet, amellyel nehéz körülmények között is képesek a határok és távolságok áthidalására – olvasható a program ajánlójában.
„Minden év június első szombatján, idén június 7-én szervezzük meg a rendezvényt, ami tulajdonképpen egy irodalmi-zenei performansz. Egy magyar, szlovák vagy német nyelvterületről származó neves írót kérünk fel arra, hogy írjon egy irodalmi párbeszédet, és ehhez egy zenei improvizáció társul” – mondta el lapunknak Himmler György, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetője. A magyar írók közül eddig Tolnai Ottó, Parti Nagy Lajos és Varró Dániel írt szöveget.
Az első években két svájci zenész társult a projekthez, akik a Duna két partján állva megfelelő hangtechnikával kihangosítva improvizáltak az irodalmi szöveghez, mellettük egy-egy szövegmondóval. Az utóbbi években változtattak, helyi magyar vagy szlovák zenészeket vontak be, és ők lettek az irodalmi szövegmondók is. A rendezvény koncepciója Hanneke Frühauf ötletéből fakadt, és Alfred Zimmerlin közreműködésével jött létre.
Idén Markus Kirchhofer svájci író szövege eredeti nyelven, valamint Fodor Zsuzsanna magyar fordításában és Elvíra Haugová szlovák fordításában kel át a Dunán. A zenei kíséretet Pásztor Ádám komponálta, Iván András (cselló és brácsa) és Iván Zoltán (klarinét és tárogató) adják elő. A szövegmondók a párkányi születésű Szebellai Dániel és Lošonská Dékány Nikolett.
Az AquaPhone performansz a párkányi Duna-parti sétányon, „a kompnál”, illetve az esztergomi Erzsébet-parkban valósul meg. A délután folyamán változatos irodalmi és zenei program várja a látogatókat.
Párkányt csodálatos természeti környezete és termálfürdője teszi vonzóvá határon innen és túl. A honfoglalástól kezdve település története szorosan kapcsolódik a szemközti királyi székvárossal, Esztergommal. A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet Kakath néven említi.
1543-ban a török birtokba vette Esztergomot s vele együtt Kakathot is. A hely stratégiai jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kakathi erősséget a törökök Dsigerdelen Parkannak, azaz az ellenség májába ékelődő erődnek nevezték. 1683. október 9-én Sobieski János és Lotharingiai Károly keresztény seregei fényes párkányi győzelmükkel megnyitották a Magyarország felszabadítása felé vezető utat.
A 19. század vége felé közeledve már az állandó hajóhíd sem felelt meg a szárazföldi és a folyami közlekedés egyre fokozódó igényeinek. A kor forgalmának megfelelő állandó Duna-hidak megépítésének terve Baross Gábor fejében fogant meg. A híd megnyitására 1895. szeptember 28-án került sor. A hidat a király engedélyével Mária Valéria főhercegnőről, Ferenc Józsefnek Budán született legifjabbik leányáról nevezték el.
1919 nyarán a csehszlovák légiók robbantották fel a híd Párkány felőli első ívét; a csehszlovák hadsereg hidászai 1926-ban állították helyre. 1944 karácsonyán a visszavonuló német sereg robbantotta fel a híd három középső ívét. A híd újjáépítésére 57 évet kellett várni, átadására 2001. október 11-én, háromnapos ünnepségsorozat keretében került sor.
Információk:
Himmler György, Párkány és Vidéke Kulturális Társulás
Esztergom-Párkány, a Mária Valéria híd, Honismereti kiskönyvtár, 735., 2004, szöveg: Himmler György
Fotók: Himmler György és Bíró Mátyás
Kiemelt képen: Himmler György, fotó: Bíró Mátyás
| A párkányi Hídőr program több mint húsz éve indult, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk. Az interjú lapunk júniusban megjelenő nyári, 114. számában olvasható, keresse majd az újságárusoknál, vagy rendelje meg webboltunkban itt. |
