A PajtaKult program célja, hogy a fennmaradt pajtaépületeket úgy mentse át az utókornak, hogy azok romló, üres terekből új funkciókat kapjanak. A cél nem csupán az építészeti helyreállítás, hanem hogy ezek az újjászületett épületek kulturális szerepet kapjanak, amely megszólítja az embereket. A pajták színházként, kiállítótérként, táncházként, előadások helyszíneként spontán találkozási pontokká válhatnak az adott településen.
A 2021 szeptemberében elindult program össze is fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtáknak és csűröknek új küldetést biztosítanak. A Skanzen a Fonó Budai Zeneház által indított projekt mellé állt már a kezdetektől, így a szabadtéri néprajzi múzeum Kisalföld tájegységében rendezték meg a Fonóval közösen a PajtaKult projekt első rendezvényét.
Egy pajtának közösségi ereje van! | Magyar Krónika
Játékudvar, gyermek-élménypont, mesemondás, táncház, szekérkiállítás, ügyességi és társasjátékok – a PajtaKult stábja ezúttal a szentendrei Skanzenben járt.
Lengyel Emese, a Skanzen közönségszolgálati osztályának vezetője a PajtaKult stábjának mutatta meg, milyen sokféle lehetőség van ezekben az épületekben. A Skanzenben a horvátzsidányi pajta játékudvar, a rábcakapi kocsi- és szekérkiállítás, a kisbodaki mesék és koncertek, az egyházashollósi ügyességi és társasjátékok helyszínévé vált. A Nyugat-Dunántúl tájegység iglódgöncei pajtájában a Skanzen egyik gyerekek is körében népszerű élménypontja, a fa háza működik.
Sári Zsolt főigazgató-helyettes elmondta, hogy a rendezvényeik az adott ünnep hagyományvilága mellett a falvak társadalmát is bemutatják, méghozzá úgy, hogy azokat a ma embere ne pusztán egy elmúlt történeti kor lenyomataként érzékelje, hanem be tudja építeni a mindennapi gyakorlatába. Ma úgy kell egy pajtát átalakítani, hogy azzal közösségi tér jöjjön létre, amely infrastrukturálisan is megfelel a jelen kor elvárásainak. A kisbodaki pajta például a Skanzen Kisalföld tájegységében olyan rendezvénytérré vált, amely egyaránt alkalmas kézműves- és táncos programok, színházi és egyéb előadások vagy koncertek rendezésére.
Pajták a Skanzenben: hiteles, emberközeli helyszínek a zenészek és közönség kapcsolódásáért | Magyar Krónika
Népzene, néptánc, kézműveskedés: az újjászületett pajták rendezvényein a ma embere is megtapasztalhatja a közösségi kapcsolódás élményét. A PajtaKult stábja …
Kertész József erdész, túravezető arról beszélt, miért nem szabad elfelejtenünk azt az erőt, ami magyar népi hagyományból sugárzik. Ez a nemzedékről nemzedékre átadott tudás – a viseletektől kezdve az erkölcsön, a nyelven, a beszéden át egészen a pajtaépítészetig – segített elődeinknek eligazodni a világban, megtartotta a nemzetet és a kisközösségeket.
Abból, amit elődeink megalkottak, létrehoztak, nagyon sok minden megmaradt – a vetéstől és aratástól kezdve a kenyérsütésen át egészen a hagyományos népi építészetig. Ez a tudáskincs ma is fellelhető, a Skanzennél pedig keresve sem találnánk autentikusabb helyet ahhoz, hogy a paraszti kultúráról beszéljünk, sőt, ki is próbáljuk ezeket a tevékenységeket.
A pajtaépítészet az évszázadokon keresztül megőrzött tudás része volt, megoldásai tökéletesen illeszkedtek elődeink igényeihez. A Skanzenben megtekinthető torkos pajta nevét különlegességéről, kiálló – előrenyúló – torkáról kapta. Ez a Nyugat-Dunántúlon hagyományos építkezési forma, amely a nagy, kapuszerű bejárattal megkönnyítette a gazda számára, hogy a gabonával megrakott szekérrel is be tudjon jutni az épületbe.
A teremtett világ természetes anyagainak felhasználásával épültek a pajták | Magyar Krónika
Kertész József erdész, túravezető a szentendrei Skanzen területén vezette körbe a PajtaKult stábját, miközben pajtákról, építészetükről, régi hagyományokról …
