A Képes Krónikák Kiadó gondozásában megjelenő, fekete-fehér művészi album Petőfi Sándor Az apostol című műve alapján készült Kántor Mihály forgatókönyve szerint, Mészáros János szerkesztésében, méltó emléket állítva a művésznek. Az album limitált, számozott kiadása a Képes Krónikák Kiadó webshopjában lesz elérhető.
Futaki Attila – akinek munkái az amerikai Marvelnél és a francia Glénat-nál is megjelentek – 2022-ben kezdett neki Petőfi művének adaptálásának. A 2024. januárjában bekövetkezett korai halála miatt a művészi album félbemaradt. A Képes Krónikák Kiadó Futaki barátait és pályatársait kérte fel arra, hogy a megkezdett művet az eredeti forgatókönyv alapján, saját stílusukban fejezzék be. A közös munkában részt vettek a kortárs magyar képregénykultúra meghatározó alakjai: Cserkuti Dávid, Haragos Péter, Farkas Lajos, Németh Gyula, Levi, Szabó Csaba és Terebesi Gyula.
Mészáros János, a művészi album szerkesztője hangsúlyozta, Futaki Attila egy teljesen formabontó, ám zseniális megközelítést alkalmazott, hogy Petőfi alig ismert műve nyomán egy grafikai műremeket alkosson. „Elnézve a helyenként félig kész oldalakat, érezzük, egy torzót látunk, ami még így is magán hordozza a zseni kézjegyét” – emelte ki a szerkesztő.
Futaki stílusa
Horrorfilmek és telepi naplementék: Futaki Attila világa | Magyar Krónika
Játszódjanak bárhol a Futaki által megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés.
Alámondásos horror-, B kategóriás thrillerfilmek és szocreál – többek között ezekből formálódott a Futaki Attila által papírra vitt világ. Játszódjanak bárhol az általa megrajzolt sztorik, noiros látványvilágában ott lappang a közép-európai életérzés – írtuk korábban Futaki Attila munkáiról.
A Puskás
A Puskásról készült képregénye kapcsán Futaki kiemelte, hogy az Öcsire jellemző zsiványsággal kevert szeretetreméltóságnak a képi megjelenítése nem volt egyszerű feladat. Úgy vélte, mindig problémás, amikor nem egy fikciós karaktert, hanem egy mindenki által jól ismert, emblematikus személyt és környezetét kell kapásból felismerhetően, mégis egyedien, a saját művészi stílust, névjegyet megtartva megrajzolni. Puskás Öcsinek pláne rettentően nehéz megjeleníteni a karakterét, hiszen az emberek a fejükben élő jóvágású, mindig csibészen mosolygó embert szeretnék a papíron is viszontlátni, és nem azt, amit mondjuk a rajzoló gondol vagy képzel róla. Kicsit olyan ez, mint amikor előbb elolvasunk egy könyvet, majd a filmadaptációját látva csalódást érzünk a szereplőválogatás miatt.
Futakinak végül sikerült feloldania a problémát. Rájött, hogy a száj finom felívelése révén még a drámai jelenetekben is megőrizhető a kollektív tudatunkba égett, félmosolyú Puskás-kép.
Megtartani a csibész mosolyt – képregényben él tovább a Puskás-mítosz | Magyar Krónika
Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.
Nyitókép: kepregeny.blog.hu
