Mikor jött létre az MTA könyvtára és kézirattára?
1825. november 3-áig kell visszamennünk az időben, amikor a pozsonyi országgyűlésen egy fiatal huszár kapitány, a felsőtábla tagja, Széchenyi István felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság céljaira. Nagyon fontos, hogy magyar nyelven tette ezt. A bejelentésnek rendkívüli hatása volt, lelkesen üdvözölték országszerte. Alig öt hónappal később Teleki József, a széki Teleki család sarja felajánlotta családi könyvtárát a társaság céljára, ami óriási értékű volt, harmincezer kötetet tartalmazott. Ez még napjainkban is hatalmas szám lenne, pláne az volt akkor, amikor még más léptékű volt a könyvnyomtatás. Teleki felajánlott hatszáz kéziratos kötetet és több mint négyszáz ősnyomtatványt is. Ez vetette meg a könyvtár alapjait.
Mi tartozik az ősnyomtatványok, avagy incunabulumok körébe?
Azok a könyvek, amelyeket 1500. december 31-éig nyomtattak. Az 1501. január 1-jétől 1600-ig készült köteteket a nemzetközi gyakorlat szerint antikváknak nevezzük. Nálunk a kézirattárban 1550 volt a határ, ezt még a gyűjteményt újraszervező Csapodi Csaba határozta meg. Szerinte 1550 után már olyan tömeges volt a nyomtatás, hogy az akkor készült könyvek nem számítanak egyedinek. Nagyjából 6500 antikvát őrzünk, de nehéz meghatározni a pontos számukat. Sokszor több könyvet összekötöttek, ezeket hívjuk kolligátumoknak.
Mennyire számít értékesnek az itt található ősnyomtatvány-gyűjtemény?
Itthon nekünk van a második legnagyobb, 1200 kötetes incunabulagyűjteményünk. Ennek egyharmadát, 409 kötetet kaptunk Teleki Józseftől, később pedig ajándékozással és vásárlással is bővült a kollekció. A 19. században a hazafias lelkesedés nyomán gyakori volt, hogy a nemesek felajánlották könyvtárukat, például a Batthyány-könyvtár – benne a Rohonci kódexszel – is hozzánk került 1838-ban. Az 1830-as évektől szinte özönlöttek az Akadémiához a könyvek. A kézirattár 1861 óta működik önálló osztályként, első vezetője Rómer Flóris bencés szerzetes volt, egy kivételesen felkészült tudós ember, régészként, művészettörténészként is tevékenykedett.
Miért kuriózum az említett Rohonci kódex?
Két olyan kódex van a világon, amivel nem tudnak mit kezdeni a kutatók. Az egyik a Voynich-kódex, amit a Yale Egyetemen őriznek, a másik pedig a Rohonci kódex. Azóta, hogy 1838-ban hozzánk került, próbálják megfejteni, ki írta, miről szól, milyen nyelven. Valószínűleg jobbról balra kell olvasni, s több mint száz különböző jelet azonosítottak benne. Az európai nyelvek ábécéiben általában negyven-ötven betű van, így kérdéses, hogy egyáltalán természetes nyelven íródott-e a kódex. Van olyan vélemény, hogy sumerül írták, mások szerint egyszerűen csak játszott a szerző. De ezt én nem tartom valószínűnek, ahhoz túl vastag a kódex. Valószínűleg egy szakrális könyv, sok Bibliával kapcsolatos rajz van benne, keresztre feszítés, nap- és holdszimbolika. Diákoknak szoktam mondani, hogy itt a lehetőség, ha valaki világhírű akar lenni, álljon neki a megfejtésének. Egy spanyol kiadó most készíti a fakszimile kiadását. Húsz éve Bukarestben már megjelent egy hasonmás, igaz, az engedélyünk nélkül. Egy román történész ugyanis „kiderítette”, hogy a kódex dákoromán nyelven íródott, és nem szól másról, mint hogy a dákok mindig tönkreverték a magyarokat. Az egész világ nagyot derült ezen az elméleten.
A Rohonci kódex mellett talán az Érsekújvári és a Kriza-kódex a legismertebb a gyűjteményből. Mit emelne még ki?
Magyarországon a legismertebb kódexek Mátyás király budai könyvtárának korvinái. Nekünk is van egy korvinánk, a Carbo-kódex. Európában a pápa után Mátyás királynak volt a legnagyobb, valószínűleg több ezer kötetes könyvtára. Jelenleg csak 216 könyvről tudjuk biztosan, hogy a része volt, ilyen az 1473-ban másolt Carbo-kódex is. Ezt a könyvet is Teleki Józsefnek köszönhetjük, 1840-ben ő vásárolta meg a Magyar Tudós Társaság számára. 1473 egyébként a hazai nyomtatás történetében is fontos dátum: Hess András vezetésével ekkor hozták létre az első hazai nyomdát. Sajnos az ő Chronica Hungarorumából nem őrzünk példányt.
Az antikvagyűjteménynek mik a legértékesebb darabjai?
Nagyon fontosak az első magyar nyomtatványok. Hess András nyomdája után viharos évek következtek a magyar történelemben, ezért a következő hazai műhely, amely magyar nyelven nyomtatott, nem jött létre 1541-ig. Ez volt Nádasdy Tamás sárvári nyomdája. Egészen addig külföldön, Bécsben vagy a magyar határhoz közel fekvő Krakkóban nyomtattak ki magyar nyelvű könyveket. 1533-ban az utóbbi városban, Hieronymus Vietor nyomdájában készült az első teljesen magyar nyelvű nyomtatott könyv is: Szent Pál levelei Komjáti Benedek fordításában. Komjáti a mohácsi csatában meghalt főúr, Perényi Gábor fiának a nevelője volt. Először vonakodott elvállalni a munkát, mivel nem érezte elég erősnek az ógörögtudását, végül azonban Perényi özvegye, Frangepán Katalin biztatására lefordította a szövegeket az ugocsai Nyalábvárban. Az özvegy finanszírozta a mű kinyomtatását is. Komjáti annak a Rotterdami Erasmusnak a követője volt, aki az Újszövetség eredeti nyelven való olvasására biztatott, s így a könyvkultúra és a reformáció megalapozásában is szerepet játszott.
Két főúri családnak köszönhetjük az első magyar nyomtatványokat
Erasmus követője volt a négy evangéliumot lefordító Pesti Gábor is.
Így van, az ő Újtestamentuma is megvan nekünk. Fontos mű, nagyon szép nyelven készült. Sylvester János is ehhez a humanista-erazmista körhöz tartozott, ő Krakkóból Sárvárra ment, és rábeszélte Nádasdy Tamást, hogy létesítsen nyomdát. A Sylvester-féle Újszövetség-fordítással együtt, amelynek ugyancsak őrizzük egy példányát, sajnos csak három könyvet adtak ki Sárváron, utána Sylvester Bécsben lett professzor. Művének az a jelentősége, hogy ez az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, száz-kétszáz példányban készülhetett. Gyönyörű. Tulajdonképpen két főúri családnak köszönhetjük az első magyar nyomtatványokat.
Egy igazi ritkaságot mutatott: a Gutenberg-biblia egy lapját is itt őrzik.
Ha kicsit pontatlan akarok lenni: a világ első nyomtatott könyvének egy lapjáról van szó. De ez igaz is, meg nem is. Gutenberg korábban már kinyomtatott kisebb kalendáriumokat, azok voltak az első próbálkozásai. De ez a negyvenkét soros Biblia a legszebb munkája, 1456 körül nyomtatta Mainzban. Kétszáz példány készült belőle, ebből harmincötöt még pergamenre nyomtatott ki. Próbálta ugyanis meggyőzni a potenciális vásárlóit, hogy egy nyomtatott könyv is lehet olyan szép, mint egy kódex. Kihagyta az iniciáléknak a helyet, és kézzel berajzolták őket. Szép példa ez arra az átmeneti időszakra, amikor együtt létezett a kódex és a nyomtatott könyv. A mi példányunk papírra van nyomva.
Hogyan került önökhöz?
Egyszerű történet: ajándékba kaptuk. Volt egy Gabriel Wells nevű amerikai műkereskedő, antikvárius, aki Magyarországon, Weiss Gáborként született. Támadt egy üzleti ötlete: ha lapokra szedi a Gutenberg-bibliát, és laponként adja el, sokszoros pénzt tud keresni. Egy lapot az MTA-nak ajándékozott 1921-ben. Ezért hálásak vagyunk neki, még ha az eljárás kissé vitatható is.
Irodalomtörténészként és a gyűjtemény vezetőjeként hogyan látja: milyen szerepük lesz, lehet a nyomtatott kiadványoknak?
Hasonlóan nagy váltásnak vagyunk tanúi, mint Gutenberg idejében.
A digitális kultúra egyre inkább teret nyer, de az szerintem nem fenyeget minket, hogy kiszorítaná a papíralapú könyveket, hosszú ideig még párhuzamosan egymás mellett fog élni a két kultúra.
Meglepő lehet, de a nyomtatott könyvek száma ma is nő, van rájuk igény. Jorge Luis Borges ír egy helyen arról, hogy amikor ajándékba kapta a Brockhaus-enciklopédiát, már vak volt, de jólesett neki, hogy érezte a köteteket, ott voltak mellette. A könyvet érezni is kell, nem csak olvasni.
Nézze meg galériánkat:
| Relikviák lesznek láthatók 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia, jövőre pedig az MTA Könyvtára ünnepli bicentenáriumát. November 3-án kiállítás nyílik az Akadémián, melynek Babus Antal a kurátora, s több ritkaságot, az interjúban említett kódexet és ősnyomtatványokat is bemutatnak majd, a jelentősebb kéziratok közül pedig Arany János kapcsos könyvét, Jókai első színművének, A zsidó fiúnak a kéziratát, melyet Petőfi másolt, Ady-kéziratokat, Radnóti Bori noteszét. Olyan különleges tárgyak is láthatók lesznek, mint Vörösmarty íróasztala, elefántcsont sakk-készlete, Arany fotelja és írószekrénye. |
Az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének régi kéziratairól készült online megjelent interjú Babus Antallal itt olvasható:
Ahol eredeti Arany-, Madách- és Radnóti-kéziratokat is láthatunk | Magyar Krónika
Hogyan került a Kapcsos könyv Arany Jánoshoz? Petőfi valóban gyalog vitte fel Kecskemétről egészen a pesti Akadémiáig Jókai első jelentősebb művét? Milyen a …
