Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely október 9-én Stockholmban jelentette be döntését.
A szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét.
A 71 éves író a Nobel-díjjal 11 millió svéd koronát (388 millió forintot) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Sátántangó
Kiemelték, Krasznahorkai Gyulán született, és ennek a dél-alföldi, román határ menti világnak a hangulatát idézte meg Sátántangó című első regényében, amely Magyarországon 1985-ös megjelenését követően irodalmi szenzációvá vált, és amelyből 1994-ben a szerző forgatókönyve alapján Tarr Béla forgatott világhírű filmet.
Az ellenállás melankóliája
A szerző második műve, Az ellenállás melankóliája egy alföldi kisvárosban játszódik, ahová vándorcirkusz érkezik. A regény megjelenése után Susan Sontag amerikai kritikus Krasznahorkait az „apokalipszis mesterévé” koronázta. „Álomszerű jelenetek és groteszk karakterábrázolások segítségével Krasznahorkai László mesteri módon mutatja meg a rend és a rendezetlenség közötti brutális küzdelmet” – fogalmaztak.
Háború és háború
A Háború és háború című regényében a levéltáros Korin György New Yorkba, a „világ közepébe” utazik, hogy egy az archívumban felfedezett rejtélyes eposzt bemutathasson a világnak. Hangsúlyozták, hogy „Krasznahorkai prózája a hosszú, kanyargós, pontok nélküli mondatokkal jellemzett, folyékony szintaxis felé fejlődött, amely mára már a szerző védjegyévé vált”.
Báró Wenckheim hazatér
A Báró Wenckheim hazatér című, 2016-os művében a hangsúly a hazatérésen van. Az irodalmi hagyományokkal szívesen játszó Krasznahorkai Dosztojevszkij egyik hősét idézi meg a reménytelenül szerelmes, szerencsejáték-függő báróban, aki az Argentínában töltött évek után hazafelé tart Magyarországra. A regény csúcspontja, amely sok szempontból komikus csúcspont is, a helyi közösség által a bárónak rendezett örömteli fogadás, amelyet a melankolikus főszereplő minden áron el akar kerülni.
Herscht 07769
Ezekhez az „apokaliptikus” eposzokhoz egy ötödik mű is hozzáadható a 2021-ben megjelent Herscht 07769, amely
„egyetlen lélegzetvétellel íródott az erőszakról és a szépségről, amelyek »lehetetlenül« kapcsolódnak egymáshoz”
– fogalmaztak. Felhívták a figyelmet, hogy a Herscht 07769-et a német társadalmi zavargások pontos ábrázolása miatt a kortárs német irodalom egyik legnagyobb regényének tartják.
Közép-európai hagyomány és keleti hatások
„Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója. De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia a szerzőt. Hozzátették, az író Kelet felé fordulását is több mű jelzi, amelyet kínai és japán utazásainak mély benyomásai ihlettek.
2003-as regénye, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó egy Kiotóban játszódó rejtélyes történet, erőteljes lírai részekkel. A mű előzményének tekinthető a Seiobo járt odalent (2008) című, tizenhét novellából álló, Fibonacci-sorozatban elrendezett gyűjtemény, amely a szépség és a művészi alkotás szerepét vizsgálja a vakság és a mulandóság világában. Krasznahorkai öt eposzával együtt ez a műve is legfontosabb alkotásai közé tartozik – szögezték le.
Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe
Krasznahorkai László sokoldalúságát és irodalmi sokszínűségét bemutató lenyűgöző műveként említette még a szerző 2018-ban megjelent Aprómunka egy palotáért – Bejárás mások őrületébe (2020) című regényét is, amely Manhattanben játszódik, ahol az egykor ott élt nagy Herman Melville szelleme és fanatikus rajongói kísértenek.
Kapcsolódó:
Egy alföldi kisvárosba, ami a szerző szülővárosára, Gyulára emlékeztet, furcsa mutatványos társulat érkezik egy magát Hercegnek nevező törpe vezetésével. Egy kitömött bálnát hoznak magukkal. A társulat fellépése különös indulatokat provokál, mindenféle emberek jönnek, a kisváros közrendje felbomlik, hogy a kibontakozó anarchiát végül a diktatúra fékezze meg – írtuk korábbi cikkünkben Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája című regényéről:
Nyitókép: Déri Miklós felvétele / wikipedia
