Ilyenek voltak a biedermeier hétköznapok

Több mint háromszáz műtárgyat – köztük magyar és osztrák festményeket, grafikákat, bútorokat, viseleteket és egyéb használati tárgyakat – felsorakoztatva tárja a közönség elé a 19. század első évtizedeinek mindennapjait a Magyar Nemzeti Galéria Biedermeier mindennapok – Művészet és polgárosodás a 19. századi Magyarországon (1815-1867) című időszaki kiállítása.

A Műcsarnok 1938-as festménykiállítása óta nem nyílt olyan tárlat, amely a biedermeier stílusirányzatot és a korszakra jellemző kultúrát komplexen mutatná be. A kiállítás a biedermeier korszak legfontosabb alapértékeiről, a családról, az otthonról, a gyermek és a nő közötti kapcsolatról, a házasság és a szerelem meghatározó szerepéről szól.

A tárlat – a korszak művészeti emlékanyagából kiindulva – az emberi életút főbb szakaszaiban és helyzeteiben tárja a látogatók elé az élet minden területén megjelenő biedermeier korszellemet. A születéstől a halálig vezető tematikai egységekből kibontakoznak a tipikusan ebben az időszakban nagy súllyal megjelenő témák, toposzok és műfajok. Emellett a bemutatott alkotásokon keresztül a reformkortól a kiegyezésig tartó korszak jelentős változásokat hozó történelmi kontextusai is kirajzolódnak.

Az összművészeti szemlélettel megrendezett kiállítás a hazai biedermeier festészet ikonikus ábrázolásai mellett a korabeli bécsi művészeti élet legnagyobb mestereinek alkotásaival is megismerteti a közönséget. A legjelentősebb magyar alkotók – Borsos József és Barabás Miklós – mellett Friedrich von Amerling, Ferdinand Georg Waldmüller, Josef Danhauser és más jelentős osztrák festők alkotásai jelennek meg a kiállításon, amelyet nagyszabású restaurálási program előzött meg. Ennek köszönhetően a jól ismert művek mellé eddig nem látott képek is kerülhettek.

A cigányok képe, a képek cigánya | Magyar Krónika

Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Vándor czigány-telep Barabás Miklóstól.

A tizenegy szekcióból álló tárlat az emberi élet egyes korszakain, a születéstől kezdve a gyermek- és ifjúkoron át az egyén társas viszonyain, azaz a szerelmen, a házasságon, a családon keresztül a társadalmi szintű kontextusokat, köztük a művészi hivatást, a korabeli szórakozási formákat, a természethez való szoros kötődést is bemutatva egészen a halál művészi ábrázolásáig vezeti a látogatót.

A halál témája a korszakban gyakori gyermekhalálozások miatt érzett személyes fájdalomként, valamint a szabadságharc leverése után érzett nemzeti gyászként is megjelenik a gyűjteményben.

(MTI)

Nyitókép: MTI / Hegedüs Róbert