A várrekonstrukcióiról ismert Pazirik stúdió csapata elkészítette Buda Jagelló-kori látképét. Az elméleti rekonstrukció, amelynek szakértője Buzás Gergely történész volt, az MS mester és kora című, a Szépművészeti Múzeumban megtekinthető kiállításra készült.
A titokzatos mester
A kiállítás a magyarországi középkori művészet egyik legjelentősebb, de személyét illetően titokzatos alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát mutatja be. A tárlaton láthatók a mester eddig ismert és újonnan beazonosított alkotásai, valamint átfogó képet kaphatnak a látogatók a művész alkotói környezetéről, a stílusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a 15-16. század fordulójának magyar történelméről is. A bemutató egyúttal új javaslatot tesz a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására is, hogy ki rejtőzhet az MS monogram mögött.
A téma legutóbbi áttekintésére és a hozzá kapcsolódó kiállításra legutóbb 1997-ben került sor a Magyar Nemzeti Galériában, amikor a mester legismertebb alkotását, a Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció) című oltártábláját restaurálták. A mostani kiállítás újraértékeli az alkotó szerepét nemcsak a magyarországi művészetben, de az európai festészet és grafika kontextusában is.
Előzetes kutatás
A kiállítást megelőző kutatás fő célja a középkori mestert körülvevő művészeti miliő meghatározása volt. A kutatók górcső alá vették MS mester legismertebb alkotásait, a selmecbányai táblaképeket és a mesterrel kapcsolatba hozható más műveket, valamint megpróbálták rekonstruálni az oltárképek hátterét.
A kutatás segítségével egy sor új festményt és rajzot sikerült azonosítani a művész vagy műhelye alkotásaként, amelyek révén mintegy háromszorosára nőtt az MS mesterrel kapcsolatba hozott művek száma. Ezen alkotások segítségével nyomon lehet követni a művész tevékenységének helyszíneit: a 15. század utolsó éveiben valószínűleg Nürnbergben tartózkodott, majd Bécsben telepedett le, ahol sikeres karriert futott be.
A monografikus tárlat középpontjában a művész legismertebb alkotása, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára (1506) áll. A monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először sikerült összegyűjteni.
A tárlat felépítése
A tárlat első szekciója a Jagelló-kor bemutatásával kezdődik, itt a műtárgyak mellett makettek, térképek segítik a korszak megismerését.
A következő rész a selmecbányai főoltárt mutatja be, amely impozáns látványt nyújthatott eredeti helyén. Ezt azonban ma már csak elképzelni lehet, hiszen az oltárt alkotó, részben megcsonkított nyolc táblakép – amelyekből ma csak hetet ismernek a kutatók -, a 20. század első éveiben különböző helyszínekről került elő: a Vizitáció például a tópataki plébánia padlásáról, a Jézus születése a hontszentantali templomból, a négy passiójelenet pedig a szentantali kastély urának, Philipp von Coburg hercegnek a tulajdonából.
MS mester újonnan azonosított műveit a rajzokat bemutató teremben lehet látni. Az oltáron kívül eddig egyetlen alkotás volt ismert, amelyen MS mester elhelyezte a monogramját, egy zenélő szerelmespárt ábrázoló, a párizsi Louvre-ban őrzött rajz. Ez a mű nagy segítséget nyújt a kutatáshoz, mert a festményekkel ellentétben itt a műhelytársak közreműködésétől mentesen lehet találkozni a művész keze nyomával. A kurátorok további hat rajzot azonosítottak MS mester alkotásaként, amelyek többsége a pályakezdő művész Nürnbergben készített gyakorlólapja lehetett. A kiállításrész nagy hangsúlyt fektet a művész és Albrecht Dürer kapcsolatára is.
Külön szekció foglalkozik továbbá a bécsi Szent István-székesegyház valószínűleg szintén MS mester által festett, három szentet ábrázoló falképegyüttesével, valamint egy további rész Alexius Funck és Margarethe Stainer 1520-as években készült bécsújhelyi epitáfiumával, és az ausztriai művészetben akkor fellépő új tendenciákkal is. A kiállítás kurátorai ebben a részben tesznek javaslatot az MS monogram mögött rejtőző művész azonosítására egy Bécsben működött festő, Michel Schröter személyében.
A tárlat záró szekciója a művész Magyarországon őrzött alkotásain végzett modern, készítéstechnikai és anyaghasználati kutatásokat mutatja be.
A kiállítás 2025. július 20-ig látogatható.
Forrás: MTI. Nyitókép: Buda látképe a Jagelló-korban, Pazirik.
