A főváros 1848. év végi elvesztése, az 1849. februári kápolnai csatavesztés után kilátástalannak tűnő helyzetbe került az ország, közel kétharmadát elfoglalták az osztrákok. Csak Erdélyben álltunk jól Bem győzelmeinek köszönhetően.
Nem volt más esély, csak egy határozottan kivitelezett ellentámadás, amivel felszabadítható a főváros, Komárom, Erdély és a Délvidék, végül kiűzhetők a Habsburgok Magyarország egész területéről.
Ez volt az 1849. április 2-án induló tavaszi hadjárat fő célja, a siker nem is maradt el, óriási magyar győzelmek születtek minden hadszíntéren, szinte maradéktalanul megvalósultak a kitűzött célok. A sikerek leginkább annak voltak köszönhetők, hogy a hadvezetés a főváros ellen nem frontális támadást kezdett, hanem egy átgondolt és jól kivitelezett megkerülő hadműveletet szervezett.
A hadjárat első időszakának két legnagyobb győzelme a tápióbicskei és az isaszegi volt. Az utóbbinál, április 6-án Görgei vezetésével Damjanich, Klapka és Aulich hadtestei csak nagy harcok árán tudtak az esti órákra felülkerekedni a Windisch-Grätz és Schlick vezette császári csapatokon.
A tavaszi hadjárat legparádésabb győzelmét április 19-én Nagysallónál aratta a honvédsereg, ezután szabad lett az út Komárom felé.
Az osztrákok Komárom elvesztésekor, április 26-a után szembesültek azzal, hogy egyedül nem képesek térdre kényszeríteni a magyarokat, az oroszok segítő kezeire és fegyvereire van szükségük. De ez már egy másik történet, ami később a magyar szabadságharc bukásához vezetett.
Degré Alajos, a márciusi ifjak egyik vezére részt vett a szabadságharc küzdelmeiben nemzetőrként és honvédtisztként. Először Móga „nyargonca” volt, huszárkapitányként ott volt a pákozdi csatában, a tavaszi hadjáratban és ott volt Buda visszafoglalásánál is.
Személyes élményekkel teli, Visszaemlékezéseim című művéről, a történelmi márciusi napokról korábban itt írtunk:
Degré Alajos: Petőfit hallva az emberekben a kebel mintha lángba csapott volna fel | Magyar Krónika
Degré Alajos fontos alakja volt az 1840-es évek magyarországi kulturális és politikai életének is. Személyes élményekkel teli, Visszaemlékezéseim című művében a történelmi márciusi napok elevenné válnak számunkra.
Amikor olvassuk Degré sorait, testközelből élhetjük át a magyar szabadságharc egyik legfelemelőbb időszakát:
A világ nyolcadik csodája elkövetkezett, az a sereg, mely három hónap előtt tanulatlan, fegyvertelen s félig mezítlábos volt, most szembe mert szállni Európa egyik legtekintélyesebb, legtanultabb s legfegyelmezettebb hadseregével. Bámulatos erély, oroszlánbátorság, vasakarat s hallatlan lelkesedés szülte azon eredményt, hogy rövid idő alatt a honvéd név bejárta a világot, s a magyar fegyvereknek dicsőséget aratott. […] A tavaszi hadjárat aztán a téli nyomornak sok képét eltörölte, a nagy sikerek feledtették a kisebb csapásokat. Szolnok, Vác, Kápolna, Hatvan, Bicske, Nagysalló, Isaszeg és Buda bevétele oly fegyvertényeket mutatnak fel, mikről szaktudósok avatott tollakkal történelmi műveket írtak.
A hadjárat utolsó nagy sikere Buda várának visszavétele volt május végén, Degré Alajos ennél a történelmi eseménynél is ott volt. „Buda bevétele napján a márciusi ifjú bajtársaim közül kettővel találkoztam, Irányi Dániel kormánybiztos, s Vasvári Pál már őrnagy volt. Irányi Danival együtt ebédeltem aznap, maig sem tudom, kinél, az utcán fogott el, kitűnő pezsgője volt, vagy csak akkor ízlett úgy, mert reggel óta a budai várfokon magyar zászló lengett. ”
| Komárom felmentése után Buda várát május végén sikerült visszafoglalni. A döntő roham május 21-én hajnali háromkor kezdődött, miután valamennyi löveg össztüzet adott a várra. A keletkezett rés ellen az I. hadtest csapatai indultak támadásba Nagysándor József vezetésével, az Aulich Lajos vezette II. hadtest délről, Knezich Károly III. hadteste pedig északról támadott, míg Kmety a vízvédművet foglalta el. A várat reggel hétre sikerült elfoglalni, a vár parancsnoka, a Pestet lövető Hentzi is elesett. |
Ezek után, nyáron Degré Kossuth mellett Cegléden a tábori iroda titkára volt. Első itteni találkozásukat így írja le:
Kardosan ültem oda, s a csákót térdemen tartottam. Engedelem után kardot, csákót letettem.
A kormányzó mindenkihez szólt. Tőlem azt kérdezte:
– Mit könnyebb forgatni, a tollat-e vagy a kardot?
– Szellemes embernek a tollat, bátor férfiúnak a kardot.
– És melyik üdvösebb?
– Nagy eszme szolgálatában egyik úgy, mint a másik, szent eszköz.
– Hála Isten, hogy ifjúságunk így fogta fel.[…] Ha magam nem teljesítettem is, láttam életemben sok és terhes munkát végezni, de annyit mint Kossuth Lajos egy éjen át elbírt, soha. Minden legcsekélyebb levelet, tudósítást vagy jelentést elolvasott, s annak elintézése iránt intézkedett. Az ott foglalkozó írnoknak tollbamondott, mialatt kezében a toll percegett, s ő maga egészen más tárgyról írt, közben még titkárának is ráért felvilágosításokat adni. Éjfél után három óra felé pihentünk le, ötkor már talpon volt a kormányzó, s az egész személyzet, hogy az azon idő alatt felszaporodott ügyeket elintézze.
A dicsőséges tavaszi hadjáratról a Magyar Honvédség YouTube-csatornáján nézhető meg az alábbi kisfilm, amit a Katonai Filmstúdió készített 2023-ban.
A következő cikkünkben arról írunk, miképpen élte meg Degré Alajos a szabadságharc végnapjait.
Források:
Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983. Szerkesztette és a bevezetőt írta Ugrin Aranka
Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Osiris Kiadó, 2022
Videó: YouTube/amagyarhonvedseg
Festmények fotói: Wikipédia, közkincsek
•••
Kapcsolódó cikkünk: A Kecskés Együttes Noszlopy Gáspár nemzetőr őrnagy emlékének ajánlott lemeze nem új, sőt több mint húszéves. Tálcán kínálja autentikus megszólaltatásban 1848–49 dalait, mégsem vált megemlékezéseink részéve a hősiesen helytálló huszárok, katonák küzdelmeit mélyen emberivé formáló katonadalok éneklése.
