Június 12-től megtekinthető a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény Svábhegyi Tündérkert – Jókai és a Hegyvidék című helytörténeti kiállítása.
A kiállításra érkezők megismerkedhetnek az idén 200 éve született Jókai Mór svábhegyi életével az első budai látogatásától az író 1904-ben bekövetkezett haláláig bezárólag – olvasható a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény közösségi oldalán. A tárlaton – a Jókaihoz köthető műtárgyak mellett – két különleges makettet is láthatnak az érdeklődők, amelyeket a Pazirik Kft. készített. Ezek az egykori svábhegyi Jókai-villa épületének két korszakát illusztrálják.
A híres svábhegyi „fogolyháború”
A 19. század második felének két sztárírója, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán jó barátságban álltak egymással, utóbbi több alkalommal is járt Jókai svábhegyi birtokán. A század végén, 1896-ban azonban nézeteltérés alakult ki köztük, a sajtó pedig felkapta az ügyet, és híre ment, hogy a két író közötti konfliktus „fogolyháborúba” csapott át.
Az Új Idők című lap arról számolt be, hogy Vas vármegye korábbi főispánja, Radó Kálmán egy nagy vadászatot követően nyolc fogolymadarat küldött Mikszáthnak, aki ebből négyet tovább szeretett volna küldeni Jókainak, azonban mielőtt megtehette volna, Jókai küldött neki nyolcat. Erre válaszul Mikszáth tizenhat foglyot küldött Jókai svábhegyi birtokára, amelyre az válaszul harminckettőt küldött. A kellőképpen furcsa történetet a korabeli lapok is átvették, az egymásnak küldözgetett foglyok száma pedig egészen kettőszázöttvenhatra emelkedett, legalábbis a sajtóban.
Végül Mikszáth tisztázta a helyzetet, és jelezte a sajtónak, hogy bár szoktak egymásnak küldeni foglyokat, ilyen mennyiséget soha. Hozzátette, baráti viszonyuk Jókaival helyreállt, a nézeteltérés óta pedig több alkalommal is megfordult a svábhegyi birtokon. „S ezzel félig-meddig okmányilag bizonyítom, hogy az egész fogoly-háborúzásnak köztünk nyoma sincs, ellenben meg kell vallani, nyomor sincs a Svábhegyen, mert a békének is ép úgy megvannak a maga áldozatai, mint a háborúnak. Csakhogy ezek egyszerű pulykák, kappanok és malacok” – tette hozzá.
(A történet forrása: Földváry Gergely – Mikszáth Kálmán, Jókai Mór és a svábhegyi „fogolyháború”. Hegyvidék újság, 2020. 06. 25.)
A híres komáromi menlevél
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni? Korábbi cikkünkből kiderül!
Nyitókép: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
