1690-ben Thököly Imre kuruc csapatai betörtek Erdélybe, és fontos győzelmet arattak a császári és királyhű erdélyi sereg felett Zrenyestnél. Teleki Mihály, a fejedelemség főgenerálisa a csatatéren maradt, lova megbotlott, ő pedig lezuhant a nyeregből. Összekaszabolt és kifosztott holttestét másnap találták meg Thököly emberei. A császári főparancsnok, Donatus Heisler tábornok, valamint Johann Doria ezredes pedig fogságba estek. Később az ő szabadon bocsátásukért cserébe azt kérte Thököly, hogy felesége, Zrínyi Ilona elhagyhassa Bécset.
Zrínyi Ilona túszként került Bécsbe, miután nagyjából két évig védelmezte Munkács várát. A kapitulációt követően gyermekeivel, Juliannával és Ferenccel együtt Bécsbe vitték. A Rákóczi-örökösök az uralkodó gyámsága alá kerültek, édesanyjukat egy orsolyita zárdában helyezték el Juliannával együtt, Ferencet pedig tőlük elszakítva, csehországi jezsuiták nevelték.
Thököly zrenyesti győzelme után tárgyalásokat kezdett az udvarral, amelynek végén a két fogságba esett császári tisztért cserébe feleségét kérte a kuruc vezér. Nehéz döntést kellett meghoznia Zrínyi Ilonának, de végül követte férjét a száműzetésbe. Fiát tizenkét éves kisfiúként, 1688-ban látta utoljára. Távozásakor sem vehetett tőle búcsút, de útközben, Pozsonyból írt számára egy levelet 1692. január 8-án, amelyet egyfajta anyai végrendeletként is felfoghatunk, hiszen soha nem láthatta viszont gyermekét.
| „Isten áldása legyen rajta! Édes Fiam, Ferenc! Meg kell vallanom, hogy eleitől fogva mind mái napig dolgaimban nem az emberi, hanem az isteni gondviselés és akarat volt a vezetőm… Semmi sem esik nekem oly súlyosan, mint tőled, legkedvesebb fiamtól elszakadnom… Te csak szorgalmasan tanulj, és igyekezz megtanulni alkalmazkodni, hogy tetteid dicséretének koronáját elnyerjed. A világon semmi sem dicséretesebb, mint a jó név és a tisztességes hír; az soha nem szűnik meg, örökkön megmarad. A javakat elveszteni semmit sem jelent, de aki becsületét veszti el, mindent elveszít. Ezért, édes fiam, miután egyedül benned van minden örömöm, ne okozz nekem keserűséget, mint ahogy nővéred sem, mert elszenvedtem és legyőztem sok mindent, amit Isten rendelt és Boldogasszony Szűz Mária legyen anyátok és védelmezőtök minden szükségben, ő sohasem hagy el benneteket. Tiszteld az embereket, érintkezz szívesen az idegenekkel, tudd, hogy téged figyelnek és szeretnek idegen földön is, mert aki másokat tisztel, önmagát tiszteli. A rossz társaságot szorgalmatosan kerüld, mert az az embert gyakran testével és lelkével pokolba viszi. Azokkal társalkodj, akiktől okosságot és minden jót tanulhatsz. Különben a mindenható Istentől anyai szívemmel minden áldást kívánok és maradok mindenütt, ahol csak leszek és minden időben a te szerető anyád. Zrínyi Ilona.” |
Sárospatak várának történetéről korábbi cikkünkben írtunk röviden.
Nyitókép: pazirik
