A sokácok egy délszláv népcsoport tagjai, akik a mai Bosznia-Hercegovina területéről érkeztek a 16–17. század során Dél-Magyarországra. Kultúrájuk ma is aktívan formálja Mohács karakterét: a hagyományőrző körök tagjainak célja, hogy valóban felelevenítsék, élettel töltsék meg a népszokásokat. Hagyományőrző tánccsoportot és sokác népzenét játszó tamburazenekart működtetnek, és örömmel mutatják be a népviseletük darabjait vagy az autentikus busóöltözéket is. Újra megtartják az olyan sokác ünnepeket, mint az Antal-napi búcsú, és felelevenítik az olyan hagyományokat, mint a dunai mosás vagy a sokácbab-főző fesztivál. Utóbbival az eredeti mohácsi agyagedényben főtt bab készítésének hagyományát viszik tovább.
Kik is a sokácok? – interjú Filákovity Dalmával, a mohácsi Sokac Ház tárlatvezetőjével | Magyar Krónika
Mohács karakterét évszázadok óta formáló déli szláv népcsoport tagjai, a sokácok nem hagyják veszni örökségüket, és olyan eseményekkel színesítik Mohács életét, mint a dunai mosás vagy a bütykösharisnya-készítés. Filákovity Dalmával, a Sokac Ház tárlatvezetőjével beszélgettünk.
A sokác vagy busóbab különlegessége, hogy szabad tűzön cserépedényben – cserépköcsögben – fő. A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójáráson a Busóföldi Babfőzők csapatának vezetőjét, Trunk Jánost is elcsípték egy rövid beszélgetésre, miközben épp a különleges ételt készítette. János elmondta, hogy a köcsögös bab tulajdonképpen egy ízletes babgulyás.
A babfőző edények sajátosságáról Lakatos László fazekas népi iparművész mesélt korábbi interjúnkban. László a babfőző fesztivállal egyre népszerűbbé váló hagyományos főzőedények eredetét kutatta, hogy maga is készíthessen ilyen darabokat. Ahhoz, hogy megtalálja a legmegfelelőbb agyagot, múzeumokban járt utána a mohácsi fazekassággal kapcsolatos iratoknak, könyveknek, szerszámoknak.
A régiek nagyon ötletesek és okosak voltak. Ez nemcsak a több évtizedig használható edényeken, de az egyszerű, ám finom ételeiken is látszik, érződik. A babot úgy készítették, hogy amikor reggel kimentek a földekre, rögtön tüzet raktak, hogy szalonnát süssenek. A bőrkéjét beletették az edénybe, babbal, répával, ha jutott, egy kis kolbásszal összerakták, felöntötték vízzel, majd megszórták egy kis tört paprikával. Odatették a tűz mellé, és míg dolgoztak, elkészült a finom étel.
A babfőző edény ma olyan népszerű, hogy van Lászlónak olyan vásárlója, akinek már nyolc-tíz különböző méretű darabja sorakozik a konyhapolcán. A fazekas szerint az lehet az edény titka, hogy bármit, ami hosszú lével főzhető, el lehet benne készíteni, s közben jó hangulatot varázsol az otthonokba.
Ha a fekete eltűnik, szürkébb lesz Mohács – Lakatos László fazekas a fekete kerámia titkáról | Magyar Krónika
Lakatos László fazekas népi iparművész negyven éve van a pályán, és egyike az utolsó mohácsi mestereknek, akik még ismerik a fekete kerámia titkát, amelyet velünk is megosztott.
Trunk János vendégül látta a PajtaKult csapatának tagjait a négy óra hosszat főtt ízletes ételre. Elmesélte, hogy a hagyományos recept szerint a cserépfazékban készülő étel önmagát kavargatja. Ő most a babgulyást birkahússal, füstölt csülökkel, körömmel főzte, de a sokácok eredetileg nem tettek bele húst. János az egyik busócsoportnak is a tagja, szerinte Mohácson nemcsak a sokác hagyományok mentén felnövők, de a város minden polgára és nemzetisége magáénak érzi a busójárás népszokást. Az övéken kívül még számos busócsoport van, a baráti társaságok a hagyományőrzésen keresztül is kapcsolódnak egymáshoz.
Mohácsi lapszámunkhoz kapcsolódva Schaffhauser Sámuel is elkészítette a hagyományos sokác babot. Receptjével és tanácsait követve bárki megfőzheti a népszerű egytálételt.
Terítéken Mohács – a hagyományos sokác bab receptje | Magyar Krónika
Mohács egyik jellegzetes fogása a sokác bab. Az egytálétel nemhiába volt a háziasszonyok kedvence, és őrzi töretlenül népszerűségét, hiszen tipikus „mindent bele” fogás.
Kiemelt fotó: Máth Kristóf
