„Az ördög vigyen el, ha át nem megyek rajta” – mondta angol nyelven Guyon Richárd ezredes, amikor megpillantotta a császári csapatok által megszállt Branyiszkói-hágót 1849. február 5-én. A szoros elfoglalása létfontosságú volt ahhoz, hogy a Görgei Artúr vezette feldunai hadsereg a bekerítést elkerülve elérje a Tisza vonalán állomásozó magyar csapatokat.
| A francia hugenotta ősökkel rendelkező, angol nemesi családból származó Guyon Richárd a szabadságharc előtt a császári hadsereg 2. huszárezredében szolgált hadnagyi, majd főhadnagyi rangban. Az ezred másodtulajdonosának, báró Splény Ignác lovassági tábornoknak a Mária nevű leányát vette feleségül. |
Az 1848–49-es szabadságharc első éve nem zárult fényesen a magyar kormányzat csapatai számára, ősszel a schwechati ütközetben vereséget szenvedtek a Windisch-Grätz vezette császáriaktól, ezt követően pedig folyamatos visszavonulásra kényszerültek. Bem József ugyan december végén már hozzálátott Erdély felszabadításához, ám az év végi sikerek sem tudták ellensúlyozni, hogy 1849 januárjában a kormánynak el kellett hagynia Pestet. Görgei a feldunai hadsereggel a Felvidékre vonult, hogy lekösse a császári erőket, amíg a magyar honvédség rendezi sorait. Ebben a manőverben játszott kulcsszerepet a Branyiszkói-hágó.
Guyon hadosztálya kapta a feladatot, hogy biztosítsa a hágót az átkeléshez. Az ezredes a rá jellemző optimizmussal előre megírta a hadijelentést a hágó elfoglalásáról, pusztán a halottak és sebesültek számát hagyta üresen. Az ütközet kezdetén hangzott el az igencsak vehemens Guyon szájából a cikk címében kiemelt mondat: „Ha előrementek, dupla zsoldot kaptok, ha hátráltok, kartáccsal belétek lövetek!” Mivel Guyon erősen törte a magyart, a császári hadseregben pedig megszokta a német szó használatát így fogalmazott pontosan: „Vorwärts dupla lénung, rückwärts kartács schiessen!” Később be is váltotta ígéretét, mivel az első rohamot követően megfutamodtak katonái. Másodszor azonban maga állt a roham élére. A lelkesítésből Erdősi Imre piarista szerzetes is kivette a részét, aki a bábeli zűrzavart fokozva szlovák nyelven buzdította az embereket. A második roham elakadásakor az atya elhajította a kezében lévő, nagyjából méteres keresztet a hóba, és azt kiabálta: „Otthagynátok az Úristent ezeknek a pogányoknak?” Végül sikerrel jártak, a 3800 – főként frissen kiképzett szlovák származású katona – megfutamította a nagyjából feleannyi, de harcedzett császári sorkatonát.
| Guyon híresen szabadszájú volt, egy alkalommal, ugyancsak buzdító szándékkal, így kiabált katonáival: „Mi vagy te? Magyar vagy te? Szar vagy, nem magyar vagy, szar kell neked, nem szabadság. Előre!” |
A branyiszkói győzelmet követően a feldunai hadsereg üldözöttből üldözővé lett, másnap Görgei már Eperjesen volt, február 10-én pedig elérte Kassát, amelyet előző nap sikerült csak kiürítenie Franz von Schlik császári tábornoknak. A győzelem emellett kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar csapatok egyesülése szempontjából, hogy áprilisban megindulhasson az elsöprő sikereket hozó tavaszi hadjárat.
Kép: Wikipédia
