Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Máth Kristóf
A Séd mentén álló malomépület hívogató padokkal, barátságos fényfüzérekkel és minőségi ételekkel várja és marasztalja a Veszprémbe látogatókat.
Van egy különleges adottságú hely Veszprémben, ami minden irányból mást mutat: mellette kanyarog a Séd patak, körülötte kolostorromok őrzik a múltat, felnézve pedig Szent István és Boldog Gizella szobrán pihenhet meg a tekintetünk. „Eredetileg ezért az István háta mögött névben gondolkodtak a tulajdonosok, de úgy döntöttek, visznek egy kis csavart a történetbe” – vezet be minket Rácz Krisztián üzletvezető-séf a Fricska étteremlakás történetébe.
Az idén tíz esztendeje működő, bisztróként induló Fricska valóban csavar egyet a megszokott kereteken: egyszerre étterem egy lakáshoz hasonlító térben, otthona egy ötszázötven éves malomnak, udvara pedig sok-sok hangulatos, szabadban töltött pillanat helyszíne. S hogy mi szükséges mindehhez? „Kifogástalan ízek, alázatos csapat és tudatos koncepció. Mindezek két éve értek össze annyira, hogy ma már közösségi térként hivatkozhassunk magunkra” – mondja Rácz Krisztián.
Itteni feladatait fővárosi lakosként látja el. „Kivitelezhetetlennek tűnik, de az embert nem az határozza meg, hogy honnan jár be dolgozni, hanem az, hogy szerelemmel végzi-e a munkáját. Alapvetően így kell, hogy működjön az egész élet, nem?” Ehhez az elvhez igazodnak a Fricska terei és a kínálat is: belépve étteremfunkcióval felruházott tükrös nappali, könyvtárszoba, étkező és játszósarok várja a látogatót, aki a hamburger és a grillezett ételek mellett a megszokott klasszikus, szezonális főételeket is megtalálja.
Annak pedig, aki másfajta miliőre vágyik, ott a szeparé ódon, patinás közege. A malom és a szintén több száz éves kanonoki ház épületét nem véletlenül választották le az étteremlakástól: „Egyszerűen más élményt kínál. Eredetileg romkocsmának tervezték, de végül bensőséges jellege révén kisebb rendezvények helyszíne lett, erős bisztrókonyhával.”
Legyen szó tehát láblógatós patakparti délutánról, színes fényekkel gazdagított esti kikapcsolódásról vagy családi ebédről, az igazi Fricska-hangulat csak akkor fedezhető fel igazán, ha megéljük minden részét. Hiszen alapvetően így kell, hogy működjön az egész élet, nem?
Az amerikai magyarság története nem lezárt fejezet, hanem folyamatos változás és alakulás, amelyben az asszimiláció elkerülhetetlen, de lassítható – vallja Antal-Ferencz Ildikó újságíró, aki több mint százhúsz életútinterjút és közel száz riportot készített a tengerentúlon. Magyarnak lenni Amerikában könyvsorozatából készült válogatáskötetéről beszélgettünk a szerzővel.
Angol utazók, Andersen és Rudolf trónörökös, Szálinger Balázs lírai útinaplója – a Dunáról szóló régi és kortárs könyveket ajánlunk.
Egyszervolt szakmák sorozatunk hatodik része a hölgyészekről szól, akikről több településünk is a nevét kapta.
Az időskor nem egy távoli, elvont életszakasz, hanem szorosan összefügg a jelenben hozott döntéseinkkel, életmódunkkal, kapcsolatainkkal és pszichés működésünkkel – mondja Leleszi-Tróbert Anett Mária. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet aktív idősödés szakirányú továbbképzésének vezetőjét az egyéni, közösségi és társadalmi lehetőségekről kérdeztük.
