1869. november 16-án avatták fel Egyiptomban a Szuezi-csatornát, mely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel. A megnyitó ünnepségén nagyjából 6000 előkelő vendég vett részt, közöttük Ferenc József császár és király is. Az Osztrák-Magyar Monarchiát képviselő hadihajó egyébként közvetlenül a brit és francia naszád után hajózott át a csatornán – olvasható a Habsburg Történeti Intézet közösségi oldalán.

„Az egész világ iránytűje kelet felé van most fordítva, hol egy nagy elme fogta magát, s megváltoztatá a földrajzot. Elszakított két világrészt, hogy összekössön két tengert. S e csodaművet, mely Lesseps nevét örökössé s a hála tárgyává teszi, megy most nézni, ki csak teheti. Mennek fejedelmek, nagyurak, tudósok, kereskedők és írók. S megy a magyar király is, hogy II. Endre után az első legyen, ki látta Konstantinápolyt és Jeruzsálemet. Ha csak egy kéjút volna szóban, akkor egyet sohajthatnánk a százezrek fölött, a melybe ez kerülni fog; de ez érdek-út is egyszersmind, mert a suezi csatorna nem azért esik a mi Adriánkhoz oly közel, hogy ne vonhatnánk belőle sok hasznot, ha e jó alkalmat nem nézzük közönyösen. Az volt eddig is a baj, hogy a Bécsben lakó magyar királyok nem kelet felé tekintgettek, hanem Frankfurtba jártak. Gróf Andrássy Gyula szintén kíséri a királyt, s mivel az egyiptomi alkirály öt utijegyet is küldött neki, néhány főhivatalnok s egy-két író (ugy mondják: hogy Kecskeméthy Aurél és b. Pongrácz Emil) az alkirály költségén fogják megjárni Egyiptomot, ahová most annyian vágynak és oly kevesen juthatnak.” (Hazánk s a Külföld, 1869. október 25.)

Magyar király a Szentföldön

A csatorna ünnepélyes megnyitóján részt vett Ferenc József osztrák császár és magyar király is. A magyar napilapok az uralkodó keleti útjáról részletesen tudósítottak. Többek között arról is beszámoltak, hogy útban Szuez felé, a király megállt Isztambulban, ahol Abdul Aziz szultán látta őt vendégül, és megajándékozta négy corvinával. Később ezeket a Széchényi Országos Könyvtárnak ajándékozták – olvasható az OSZK oldalán.

Ahogyan a napilapok is megírták, II. András király után Ferenc József volt az első magyar király, aki felkereste a Szentföldet. A Szuezi-csatorna megnyitását követően az uralkodó Egyiptomban utazgatott, megtekintett több műemléket, illetve megmászta a Kheopsz-piramist is. A napilapokon kívül a király kíséretében lévő írók, és újságírók útirajzaiban, visszaemlékezéseiben is olvashatunk a csatorna megnyitásáról.

Keleti expedíció

A korabeli sajtó a Szuezi-csatorna átadását nem pusztán szenzációs és pompás eseményként kezelte, hanem annak gyakorlati jelentőségével is foglalkozott. Már a csatorna építésének kezdetén felvetették egy osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíció tervét, amelynek fő feladata az volt, hogy megvizsgálja a csatorna megnyitásából származó külkereskedelmi előnyöket és lehetőségeket.

Az expedíció később meg is valósult, a „Donau” fregatt és a „Friedrich” korvett 1868-ban indult útnak, tagjai között Cserei Manóval, Kaas Ivorral, és Xántus Jánossal. A kereskedelmi lehetőségek felmérésén kívül célul tűzték ki a diplomáciai kapcsolatok létesítését, konzulátusok felállítását, valamint tudományos gyűjtéseket is végeztek. Ezzel egyébként Xántus Jánost bízta meg a Magyar Nemzeti Múzeum.

A nyitóképen az látszik, ahogy Ferenc József császár és Eugénia francia császárné kíséretükkel teveháton elhalad egy sátortábor előtt. Forrás: ÖNB Digital