Életek múlhatnak a kiberbiztonságon
Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Játékot néhány emberöltővel ezelőtt legtöbbször otthon készítettek, aztán hosszú évtizedeken át főleg gyárakban, most pedig már egyre nagyobb részben szoftverfejlesztő stúdiókban. „Ma már sokszor nem a gyerek játszik az eszközzel, hanem az eszköz a gyerekkel” – fogalmaz Csíki Lóránt játékkészítő-mesemondó. Mégsem látja borúsan a helyzetet; egyrészt a korábbi nemzedékeket is sokszor alaptalanul féltették az idősebbek, másrészt pedig egyre több embert lát, aki „kilép a mátrixból”, és rádöbben a teremtés, alkotás fontosságára. Az olyan apróság is, mint az erkélyi paradicsomnevelés, jó példa a gyerekek előtt. Lóránt vallja: nem érdemes, de nem is kell elzárni a kicsiket a digitális szórakozástól, jó módszerrel úgy is fogékonnyá lehet tenni őket a tárgyi játékok, az alkotás és a videó nélküli mese iránt.
Csíki Lóránt mesemondó, népijáték-készítő, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának óraadó tanára, a Meseszó Egyesület és a Hagyományok Háza tagja. Családjával együtt rendszeres közreműködője alkotó- és kézművestáboroknak, egyéb rendezvényeknek
Állítja, a jó mesemondó titka a természetesség: úgy kell előadni a mesét, ahogy egy valós történetet, persze némi hangulati túlzás belefér. Akkor jó, ha elhiszi a gyermek, sőt arra a rövid időre maga a mesélő is. „A mese érik, mint a jó bor. Amikor először mondok egy mesét, még gyerekek előtt is beleizzadok, aztán minden alkalommal csiszolódik, hozzáteszek ezt-azt, és egyre inkább a sajátom.” De még a sok éve műsoron lévő történetek sem hangzanak el kétszer ugyanúgy, Lóránt úgy látja, megöli a mesét, ha szó szerint akarunk megtanulni egy szöveget. A mesemondó versenyre készülő gyerekeknek azt tanácsolja, hogy ne is próbálják felmondani a szöveget, a történetre figyeljenek. Ha az előadóban megvan a természetesség, a figyelem felkeltésének képessége, lényegében mindegy, ki a közönség. Sokszor öt perc után azok a kamaszok is megadják magukat, akik először cikinek érzik, hogy mesét hallgassanak.
Hasonlóképp a régi játékok iránti érdeklődést is fel lehet kelteni a megfelelő módszerrel. Mint a játékkészítő hangsúlyozza: a felnőttek és a gyermekek életében egyaránt fontos az alkotás, erre kell ráébreszteni őket. Ha megmutatjuk egy gyereknek, hogy ő is képes teremteni valamit, már félig nyert ügyünk van. Átéli, ahogy az értéktelen fadarab életre kel, és értékké válik házikóként, bábuként vagy egyéb tárgyként.
Miként hajdan a borsodi falu bányájának szemétdombján talált drótot is értékké varázsolták a gyermeki kezek: kulcstartót, ördöglakatot készítettek belőle. Ha pedig gólyalábat szeretett volna a kis Lóri, tudta, melyik kerítésléccel kell nekiállnia a munkának. Sokáig eszébe sem jutott, hogy játékkészítőként keresse a kenyerét, a Pomázi Faluház Egyesület lökte ebbe az irányba. Először csak szövőként vett részt a szervezet életében, aztán megtalálták a feladatok: hangszerkészítés, bőrös munkák, fajátékkészítés. „Ha sokat dobálják az embert a fára, majommá változik. Elhitték rólam, aztán én is magamról, hogy értek ezekhez a munkákhoz.” Ekkor értette meg igazán, milyen ereje van az emberbe fektetett bizalomnak. Lépésről lépésre hivatásává vált a kézművesség, az egyesület pedig megnyitotta a kaput a Hagyományok Házába és más szervezetekbe, valamint az ELTE tanítóképzőjébe. Csíki Lóránt farag, mesél, tanít – megtalálta azt a hivatást, amely a leginkább illik hozzá. Egy ilyen munka pedig már szinte játék.
Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.
Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét többek között az amerikai techcégek adatvédelmi kötelezettségeiről és a felhasználók tájékozottságáról kérdeztük.
Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az adatvédelem és információbiztonság aktuális kihívásairól
Mi áll az online térben tanúsított meggondolatlanság, frusztráció és agresszió mögött, és milyen hatással lehet az online bizalomvesztés a való világunkra? Turányi Tatjána kiberpszichológiai és kiberbiztonsági tanácsadót a az internetes tér pszichológiai hatásairól kérdeztük.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.