A 2021 szeptemberében elindult PajtaKult projekt célja összefogni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtáknak és csűröknek új küldetést biztosítanak. A pajták és csűrők kiváló helyszínt biztosítanak a legváltozatosabb rendezvények számára, hiszen ezekben az épületekben a zene, a tánc, az építészet, a gasztronómia és a kultúra majd minden formája tradicionálisan otthon van. Az újjászületett, friss funkciókkal gazdagodott bukolikus terek egyszerre válhatnak a település katalizátorává és erősíthetik meg a helyi közösségeket.
A szentendrei Skanzen kezdetektől a Fonó budai zeneház által indított projekt mellé állt, így a szabadtéri néprajzi múzeum Kisalföld tájegységében rendezték meg a Fonóval közösen a PajtaKult projekt első rendezvényét. Lengyel Emese, a Skanzen közönségszolgálati osztályának vezetője a PajtaKult stábjának mutatta meg, milyen sokféle lehetőség van ezekben az épületekben. A Skanzenben a horvátzsidányi pajta játékudvar, a rábcakapi kocsi- és szekérkiállítás, a kisbodaki mesék és koncertek, az egyházashollósi ügyességi és társasjátékok helyszínévé vált. A Nyugat-Dunántúl tájegység iglódgöncei pajtájában a Skanzen egyik gyerek körében népszerű élménypontja, a fa háza működik.
Csernik Szende székely mesemondó számára különleges élmény, hogy a Skanzen egyik pajtájában léphetett fel. A pajtatér nagyon jó helyszín a mesemondáshoz, hiszen ide belépve az emberek elszakadnak a világ zajától, mindenki elcsendesedik. A pajtában kialakuló bensőséges hangulat elvarázsolja őket, megtapasztalhatják a valódi jelenlét élményét. „Egy pajtának közösségi ereje van” – hangsúlyozta Csernik Szende.
A pajtákban rendezett táncházakban a látogatók visszacseppennek egy letűnt világba, hogy megtapasztalják, milyen lehetett régen egy mulatság. Dr. Cseri Miklós, a Skanzen főigazgatója korábbi interjúnkban arról beszélt, hogy miért van nagy szüksége a modern embernek a népi műveltség kincseire ,és hogyan segít a szabadtéri néprajzi múzeum az azokhoz való újrakapcsolódásban.
Új fesztiválon öltöznek fénybe a szentendrei Skanzen épületei | Magyar Krónika
Hagyomány és megújulás, évszázados tudás és innovatív megoldások meg egy vadonatúj zenei és művészeti fesztivál. Dr. Cseri Miklós főigazgatót a Kandela fesztivál mellett arról is megkérdeztük, mit adhat a múlt a ma emberének, és hogyan segíthet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a történelmi és társadalmi traumák oldásában.
„A Skanzen titka az emberközeliség. A paraszti életmódra a holisztikus világszemlélet volt jellemző, amikor az ember és az épített környezet, valamint a körülötte élő növény- és állatvilág még harmóniában létezett. Ez elveszett a modern világban, az emberiség kizsákmányolja a környezetét, viszont reménykeltő, hogy mind többekben merül fel az igény a régi tudás visszatanulására.
A kérdés már régóta nem pusztán az a Skanzen számára, hogy a múlt emlékeit hogyan lehet begyűjteni és utána bemutatni, hanem hogy azt az évszázadok során kikristályosodott tudást, amely itt fellelhető, milyen eszközök segítségével lehet átadni a ma emberének, hogy annak segítségével életminőség-javulást érhessen el” – fogalmazott Dr. Cseri Miklós.
