„A magyar lovasok beszáguldják a sík vidékeket, átkelnek a hegyeken, átúsztatnak a vizeken, csak a nyílt tenger állhatja útjukat. A vikingek a tengerpartok mentén portyáznak, és ha kell, a folyókon is felhajóznak zsákmány reményében. Az egyik a vizeket, a másik a szárazföldet uralja, de nem ijed meg, ha a másik elemet kell leküzdeni” – hangzik el a Digitális Legendárium Vikingek és magyarok – portyázók a kapuk előtt című videójában.
A rajzfilm során a narrátor felsorolja a hasonlóságot a két nép portyái és hadjáratai között. Többek között kiemeli, „mindkét nép fiai, ha lehetőségük adódik, jó és biztos pénzért szívesen elszegődnek harcolni másokhoz, de akár egymáshoz is. Így a magyar uralkodónak vannak megbízható viking testőrei, a kijevi fejedelemnek pedig magyar íjászai”. Ezen felül az is kiderül a videóból, mennyi terhet bírt el egy málhásló, egy átlagos viking hajó, valamint egy szállítóhajó.
Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, „a 10. század első fele egyértelműen a kalandozások kora. A már a 9. században lezajlottakkal együtt jelenleg negyvenhét hadjáratról van tudomásunk, de a szám egészen biztosan magasabb volt, szinte évenkénti rutinnak mutatkozik a kivonulás. A támadások kisebb része dél felé irányult, a többség nyugatra. Biztosan tudjuk, hogy déli irányban elérték Konstantinápoly falait, ennek emléke a Botond-legenda. Nyugat felé a magyar csapatok valószínűleg eljutottak az Atlanti-óceán partjáig, a Pireneusokon túl támadták a cordobai emirátus területeit.” A portyák céljairól és megvalósításáról részletesebben is olvashatnak a már említett cikkben.
Nyitókép: Digitális Legendárium / YouTube
