Rodics Gergely 2006 óta él Erdélyben, turizmusfejlesztéssel, hagyományos gazdálkodással, az őshonos táj megőrzésével és az épített örökség védelmével foglalkozik. „Beleszerettem a pajtákba és a csűrökbe” – összegezte a PajtaKult stábjának annak történetét, hogy miért lett pajtatulajdonos, és hogyan vált küldetésévé a hagyományos paraszti kultúra értékeinek bemutatása.
Budapestről költözött Erdélybe, egyszerre vonzotta a táj, a székelyekre jellemző összetartás és a közösségi szellemmel megélt ünnepek. Csíkszeredától nem messze, egy apró faluban, Csíkdelnén talált otthonra. „Egy kistérségi társulás vezetője voltam – idézi fel a kezdeteket –, amely különböző vidékfejlesztési programokkal foglalkozott.” Az első éppen egy faluképvédelmi program volt, amelyben jó nevű erdélyi építészekkel dolgozhatott együtt a helyi települések épített környezetének, épített örökségének témájában. A többéves munka során egy adott pillanatban érte a felismerés, hogy bár már rengeteg csűrt néztek meg, minden alkalommal annyira impozánsnak találta ezeket az épületeket, hogy időközben megszületett benne a vágy egy saját csűrre.
Fotógaléria:
Csíkdelnén vásárolt meg egy 1940-ben épült csűrt, amelyet többfunkciós épületté alakítottak át. Az épület egyik fele lakás lett három szobával, két fürdővel és egy konyhával, ez ma vendégházként működik. A másik fele színpaddal felszerelt közösségi és rendezvénytérré vált, minimális átalakítás mellett, itt gyermekprogramokat, koncerteket, kiállításokat, bor- és sörkóstolókat tartanak.
A csűrt bemutató és ötletadó épületnek is szánja, sokan eljönnek körülnézni, csak mert hallottak róla, a közvetlen környezetében pedig legalább három-négy olyan csűrt tud mondani, aminek a megépülésében vagy átalakításában szerepe volt annak, hogy a tulajdonosok korábban jártak itt. Érdekesség, hogy III. Károly király is vendége volt a csűrnek. Látogatásának célja az volt, hogy a Csík és Gyimes természeti és kulturális értékeinek fennmaradása érdekében végzett munkájukkal megismerkedjen.
Rodics Gergely legfontosabb szempontja a csűr felújítása során az volt, hogy megőrizhesse az épület sajátosságait és az eredeti stílust. A használatnál ezt azt jelenti, hogy a vendégháznak átalakított téglafalas rész hőszigetelt, a másik viszont nem. A szobák tökéletesen működnek mint hőszigetelt lakószobák, viszont a csűr szigeteletlen oldala, ahol a közösségi tér van, gyakorlatilag csak nyáron használható. Ezért is igyekezett a BarnCulture projektben a résztvevő építészekkel megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek még nem rontják el a csűrélményt, de már használhatóvá teszik az épületet a téli időszakban.
A projektben három ország – Magyarország, Románia és Németország – művészei és építészei működnek együtt, hogy új élettel töltsenek meg régi csűröket és pajtákat, szem előtt tartva a megfizethetőséget és a környezetvédelmet. Mindhárom csapat feladata, hogy átalakítson egy nagy istállóteret úgy, hogy az év hideg időszakában is tartózkodni lehessen benne, tiszteletben tartva az eredeti felületeket és az épület összképet. Erre a célra egy meglévő faistállót választottak modell pajtának.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola egy erdélyi és egy németországi szervezettel nyert az Európai Unió Kreatív Európa pályázatán, a 2025-ben záruló kétéves projekt egyik eredményeként frissen jelent meg Rodics Gergely és Radev Gergő: Újratervezés – Kortárs építészeti és művészeti reflexiók a csűrök és pajták 21. századi szerepére című kötete, amely a projekt honlapjáról letölthető.
Fotók: PajtaKult, valamint a Csíkdelnei Kultúrcsűr és Vendégház oldala
