Kategória: Mint régen volt…

Szent Bertalan vértanúságának ábrázolása különös mondákhoz vezetett a néphagyományban, napja, augusztus 24-e pedig fontos határnappá, az ősz kezdőnapjává vált.

Hogyan kapcsolódnak augusztus 10-éhez, a vértanú szent ünnepéhez a Lőrinc könnyeinek nevezett hullócsillagok, és Lőrinc nap után miért nem lehet dinnyét enni vagy folyóban úszni?

Patkányűzés, terményjóslás, dologtiltás: Szent Péter csodás szabadulásának ünnepéhez, Vasas Szent Péter napjához számos különös népszokás kapcsolódott.

Július 2-a Sarlós Boldogasszony napja. Mit ünneplünk ezen a napon? Milyen népszokások kapcsolódnak hozzá? Mire utal a sarlós név? Cikkünkkel az ünnephez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak eredtünk nyomába.

Miért ölette meg Vencel király Nepomuki Jánost? Miért nevezték a népi jámborságban Jánoskának vagy Jánosunknak? Milyen különleges népszokások kapcsolódnak a szent napjához? Cikkünkben a legendáinak és a napjához fűződő néphagyományoknak jártunk utána.

Május negyedike Szent Flórián, a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentjének napja. Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.

A természet újjáéledésének szimbóluma, a megújuló élet archaikus jelképe, szerelmi ajándék: cikkünkben a májusi zöld ággal kapcsolatos legendáknak és hagyományoknak jártunk utána.

Pattogatott kukorica, vörösbor és a fecskék érkezése: március 25-e, Jézus fogantatásának ünnepe a magyar néphagyományban a gyümölcsfák szaporításának, az oltásnak és a szemzésnek a napja, amelyhez még számos érdekes szokás kapcsolódik.

József kedvessége, jó év kezessége – tartja a népi megfigyelésen alapuló mondás. József kezében kivirágzik és kizöldül a száraz ág, napjával visszavonhatatlanul megérkezik a tavasz.

Miért nevezték a pápát sziklához láncolt Gergelynek a néphagyományban, hogyan vált napja tavaszünneppé, és mi volt az a Gergely-járás? Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.

Ki volt a negyven vértanú, és mit jelképez a történetük? Mire figyelmeztettek a magyar parasztkalendárium negyvenes napjai? Mit jelzett elődeink számára a csillagok eltűnése és visszatérése?

Mátyás jeget tör vagy csinál, élezi a csákányát, sípot oszt a madaraknak, figyelmeztet a nagyböjtre, időnként viszont ugrik. Hogyan alakultak ki a népi hiedelmek a szent ünnepe és a közeledő tavasz között?

Február 14-e Szent Bálint emléknapja. Hogyan vált a vértanú püspök a szerelmesek védőszentjévé, és milyen szokások kötődnek a napjához a magyar néphagyományban?

Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.

Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.

Mi az a vincézés? Miről jósoltak vincevesszővel? Miért tartottak Vince napján jelképes metszést a szőlőművesek? Hogyan vált az ókeresztény vértanúból a bor és a vincellérek védőszentje?

Szent Margitot édesapja már születése előtt Istennek ajánlotta, hogy országa megmenekülhessen a tatárjárástól. A fiatal lány felnőve saját szándékából is újra és újra megerősítette e felajánlást.

Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.

Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.

Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.

Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.

Boszorkányok kifürkészése, jóslás, varázslás, gonoszűzés: Luca ünnepe a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja, amelyhez a legtöbb hiedelem és szokás kapcsolódik.

Szent Miklós a bajbajutottak megmentője, aki a legkilátástalanabb helyzetbe kerülőkön is segített. Ünnepének hagyományát legendájának elemei, diákszokások, valamint az adventi, karácsonyi népszokások és hiedelmek alakították.

Háromablakú torony, villám által agyoncsapott zsarnok apa, Jézustól kapott virágkoszorú: a szent legendájának számos olyan mozzanata van, amely a népi hagyományvilágban különleges szokásokhoz és hiedelmekhez vezetett.

Miért riadnak meg az angyalos mise alatt a boszorkányok, miért hitték elődeink, hogy az adventi éjszakák a legalkalmasabbak a varázslásra, mit jelképez az adventi koszorú, és mit szimbolizál a hajnal?

Csillagszedés, nadrággal való boronálás, ólomöntés, gombócfőzés, ólrugdosás, ereszrázás, kapcába köpés: András napja férjjósló nap volt a magyar néphagyományban.

Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.

Az eldobott bimbókoszorúból nyíló virág, a kötényben elrejtett étel helyén megjelenő rózsa és a titokban ápolt beteg alatt láthatóvá váló rózsaágy – mit jelképeznek Szent Erzsébet életében a rózsacsodák?

Libator, újborkóstolás, időjóslás, lámpás felvonulás: Szent Márton emléknapjához a magyar néphagyományban számos szokás és hiedelem kötődik.

A népi megfigyelés szerint Szent Dömötör napjával, október 26-tal áll be a nyirkos, hideg idő, a juhászok ekkor hajtották be a télre készülődve az állatokat és számoltak el velük – a dömötörözéshez pedig számos népszokás kötődött.

Ha Orsolya napján szép az idő, karácsonyig úgy is marad – tartja az időjárásjóslás a vértanú királylány emléknapján, amely a magyar néphagyományban a betakarításra is figyelmeztet.

Vendel, a csodatevő apát, a pásztorok, juhászok védőszentje, akinek emlékünnepén, október 20-án a háziállatokért is mondattak misét. Vajon miért emelkedik ki személye a jószágot védő szentek közül?

Az egyik legnagyobb misztikus, az egyik legnagyobb női szent – Avilai Nagy Szent Teréz magával ragadó életútja bővelkedik a nagyságban, emléknapja asszonyi dologtiltó nap a magyar néphagyományban.

Maskara, felvonulás, táncmulatság és a jól megérdemelt munka gyümölcse: a szüret gazdag hagyományvilága nemcsak elődeink munkavégzését szabta meg, az őszi évszak e különleges időszakához számos izgalmas szokásunk is fűződik.

Megszelídítette a farkast, értett az állatok nyelvén – Szent Ferencről már életében legendák születtek. Tisztasága, egyszerűsége, minden teremtett lény iránti szeretete ki nem apadó ihletforrás.

A népi vallásosságban és hagyományvilágban egyaránt kivételes helyet betöltő Mihály arkangyal alakjához és napjához számos régre visszanyúló szokás és hiedelem fűződik.

Milyen népszokások kapcsolódnak a csillagászati ősz kezdetéhez, a mind rövidebbé és hűvösebbé váló nappalok időszakához?

Milyen összefüggéseket talált a népi hit a szent fordulatokban és jelképekben gazdag legendája és az őszi búza vetésének kezdetére figyelmeztető fordulónap között?

Kisasszony napján a népi hitvilágban fontos szerepet betöltő Szűz Mária születését ünnepeljük, az emléknaphoz számos népszokás, hagyomány és hiedelem fűződik.

Miért Szent Egyedhez fordultak segítségért a szoptatós anyák, hogyan próbálta megmenteni a remete a vadászok űzte szarvast, és miért nem akart meggyógyulni sebesüléséből?

Szent István Nagyboldogasszony napján ajánlotta Szűz Mária oltalmába Magyarországot és imádkozott azért, hogy e napon érjen véget földi élete – miért ünnepeljük mégis augusztus 20-án augusztus 15-e helyett a szent királyt?

A napfelkeltében feltűnő „Napba öltözött Boldogasszony”, a purgatóriumban senyvedő lelkeket elzáró kapu lassú megnyílása és gyógyító füstű virágok – számos hiedelem és hagyomány fűződik Nagyboldogasszony napjához.

Hogyan fonta össze a népi hitvilág Jézus nagymamájának alakját a mitikus, lányokat, asszonyokat védő, ezért a tiszteletet szigorúan megkövetelő ősi nőalakkal?

Hogyan teremtettek elődeink kapcsolatot a tüzes szekéren utazó, a Sátánnal csatázó, napisteni vonásokkal bíró próféta alakja és a július végére jellemző viharos időjárás között?

Az égi Szalmásutat bejáró Nap, Péter–Pál tüze és a Szent Péter lovának abrakul hagyott búza: a két apostol emlékünnepéhez számos népszokásunk kapcsolódik.

A Szent Iván-éj a magyarság egyik legfontosabb nyári ünnepe volt, a kapcsolódó népszokásokban pedig összefonódtak az ősi tűzünnep rítusai és Szent Iván – más néven Keresztelő Szent János – történetének elemei.

Nincs templom, ahol ne találkoznánk az angyali szelídségű ifjú szerzetes szobrával, aki a karjában a kis Jézust és egy szál liliomot tart. Ki volt Páduai Szent Antal és milyen néphagyományok fűződnek emléknapjához?

Hogyan alakult ki az a népi hiedelem, hogy ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog?

A magyar pünkösdi hagyományok a keresztény tanítás elemei mellett megőrizték a népi hitvilág ősi, pogány rítusokkal keveredő szokásait is.

Hogyan kapcsolta össze a néphagyomány Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúk, valamint Szent Szervác püspök alakját a májusban hirtelen betörő faggyal?