Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?
Nyíregyházi Ervint, a 20. század egyik legkülönösebb zongoraművészét, a Liszt-féle romantikus játékstílus talán utolsó képviselőjét kétszer fedezték fel: egyszer, amikor még alig négyéves volt, egyszer pedig már hetvenen is túl. Mi húzta őt mégis a kudarc felé?
Nem a tenger hullámzása, nem a szél zúgása a hegyormokon, hanem a jégkrémmel és fagyasztott pizzával teletömött hűtőpult ajándékozott meg egy földöntúli szépségű zajjal – írja tárcájában Győrffy Ákos.
A hang, a zene legális tudatmódosítás mellékhatások nélkül – mondja Rimóczi István, a hangkeltő eszközök építésével és a rajtuk való hangszeres játékkal kísérletező kollektíva, a Bélaműhely egyik alapítója.
A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.
Nem volt egyszerű folyamat, amíg megszületett a magyar szinkron, de ragyogó filmmagyarítások készültek hosszú évtizedeken át, hála a fordítók, a színészek és a szinkronrendezők gondos munkájának.
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
