Saly Noémi legújabb kötetében ismét csavar egyet a gasztronómia történelmén, és a Duna-deltától az amerikai eszkimók földjéig kalandozva idézi fel azok alakját, akik hozzánk hasonlóan, mégis kicsit másképp „főztek, ettek, éltek, haltak”. A megjelenés apropóján beszélgettünk befőzésről, vendégségről és a fúziós magyar nép fúziós magyar konyhájáról.
Soufflée, galantine, créme, ragout és macaroni. Receptek a velencei Danieli hotelből, Ilona tantitól és a záhi kastély szakácsnőjétől. Angol, német, olasz fogások mellett az ugyancsak jónak ígérkező oláh palacsinta leírása. Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola receptjei ugyanolyan színesek, izgalmasak és sokfélék, amilyenek élete eseményei voltak.
Az első írásos emlékünk az egykori magyar étkekről egy 16. századi szakácsmester könyve, aki több erdélyi fejedelemnek, talán már Báthory Istvánnak is főzött. A könyv a fejedelmi és főúri asztalokra kerülő fogások elképesztő változatosságát tárja elénk. A Régi magyar szakácskönyvek című kötet részeként Radvánszky Béla adta ki 1893-ban.
Népi írókkal barátkozott, és Szabó Lőrinc biztatta versírásra. Kikerült Amerikába, mélyhűtött ételek gyártását irányította, majd Chicagóban egy hamar legendássá váló éttermet nyitott, amelyet sűrűn látogattak hírességek. Hugh Hefner partijaira főzött, Oprah Winfrey-nek nyilatkozott, a hamburger szexuális szimbolikájáról értekezett, s közben semmit nem várt jobban, mint hogy egy hosszú nap után a frissen érkezett magyar könyvekkel és folyóiratokkal bevehesse magát hatalmas könyvtárába. Szathmáry Lajos története.
Istenhez a hasunkon át vezet út? Vezethet úgy is, pendíti meg Berda József. Költészete inspiráció, hogy ezt a feltevést továbbgondoljuk.
A nemzeti karakter elsősorban a fűszerek használatában és párosításában áll – vallotta Marx Rumpolt német szakács, aki leírta, milyen volt a magyar konyha a 16. században. A fűszerek mellett persze az is számított, hogyan készítették el az ételeket, milyen alapanyagokat használtak. A történész, régész Kohári Gabriellával arról beszélgettünk, hogyan étkeztek Magyarországon a késő középkorban, kora újkorban.
A húsz éve működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület híd a legnagyobb gyártók, áruházláncok és a segítő szervezetek, önkéntesek között. Nagygyörgy Andrással, az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatójával XVII. kerületi központjukban beszélgettünk egy pénteki délelőttön. Egy percre sem állt le az élet, folyamatosan érkeztek vagy indultak a szállítmányok a központi szárazáruraktárból.
Mire éhezünk valójában? Mi helyett eszünk, miért hízunk, miért válik túl fontossá mindaz, ami a tányéron, a hűtőben, a zacskóban van? Egy túlsúlyos országban ezt a kérdést nem csak kalóriák és tápanyagok tekintetében kell megvizsgálni. Lukács Liza tanácsadó szakpszichológust az evéshez való viszonyunkról kérdeztük.
