Már éppen belaktuk, megszoktuk a Covid-járvánnyal spékelt társasás izolációt, a posztmodern kütyü-galaxist, a szociológusok által csak magány-korként emlegetett 21. századi realitást, amikor lassan kibontakozó trend lett kitörni a végtelenített irodai GDP-termelésből, az elszemélytelenedésből. Akinek elege lett, akkoriban elment péknek.

A Hagyományok Háza május végén közzétett képzési programját böngészve adja magát a kérdés: miért ne lehetne ugyanilyen boomja a hagyományos népi kézműves szakmáknak is? Az ösztönző erők, a társadalmi – és személyes – hiánytünetek az elmúlt tíz évben valószínűleg tovább erősödtek.

Egy dél-koreai származású, Németországban élő kultúrtörténész-társadalomkritikus, Byung-Chul Han nálunk is egyre népszerűbb diagnózisaiban arról ír, hogy eltűntek a modern társadalmakból a hagyományos rítusok, ez pedig nem csak a közösségek megszűnését jelenti, hanem a közös világ elvesztését is. Képtelenné válunk közösen értelmezni és megélni a világot, ami további társadalmi feszültségekhez vezet.

Aki ma népi kézművesnek áll, talán valódi forradalmár egy olyan korban, amely már szinte elveszítette hagyományos tárgykultúráját és rítusait. Fotó: Csibi Szilvia / Hagyományok Háza

Maradva a háztáji léptéknél: nem kellene messzire nyúlni a saját kultúránkban gyökerező megoldásokért. Magától értetődő megtartó rítus volt a magyar néphagyományban a közösségben elmondott mese, amiről Boldizsár Ildikó meseterapeuta nemes egyszerűséggel azt mondja, hogy nélküle élő halottak vagyunk. Aligha túloz. Kutatások igazolják, hogy a társas kapcsolatok hiánya ugyanolyan halálos lehet, mint napi tizenöt cigaretta elszívása, sőt kétszer olyan veszélyes, mint az elhízás. Boldizsár Ildikó nemzetközi szinten is egyedülálló módszere a magyar népmesék rendszerére épül, azokon keresztül fejti ki terápiás hatását. Másfél évtizede kiteljesedő sikertörténet.

Magyar fejlesztés menti át a népi tárgykultúrát a digitális korba – elindult a Craft_ME | Magyar Krónika

A digitális kor embere már nem jár szakkörre? Sebaj! A szakkör felköltözik a képernyőre. Egyszerre digitális archívum és oktatási platform a Hagyományok Háza új felülete, a napokban elindult Craft_ME. Digitálisan konzervált, bárki számára elérhető fogások és fortélyok a lélekkel készülő tárgyak tovább éléséért.

Egy másik sikertörténet, a gödi Búzaszem Iskola a magyar néphagyományra, mint identitásformáló erőre építő pedagógiai programja szintén azt bizonyítja, hogy van igény olyan megközelítésre 2025-ben, amikor egy közösség tagjai a néphagyományt nem pusztán díszítő elemnek tekintik. A Búzaszem Iskola úgy közelít hozzá, mint életminták és erkölcsi iránytűk forrására, amelyek segítenek eligazodni a mai világ kihívásai között is.

A Hagyományok Háza azzal támogatja a technicizálódás megállíthatatlan folyamatainak ellenhatásaként lassan itthon is kibontakozó – az együttműködő emberi közösségekre, a hagyományos tudásban gyökerező megoldásokra építő – alternatív társadalmi lehetőséget, hogy láthatóvá teszi a régi tudásokban rejlő értékeket. Lehetőséget ad  azoknak, akik ezekben az örökségekben kapaszkodót, kreatív utat vagy akár új életpályát keresnek. Teszi ezt úgy, hogy épít a hagyományos mesterektől származó tudásátadásra és a jelen kor igényeinek megfelelően digitális eszközökre is. A bárki számára elérhető Craft_Me platformot szintén tavasszal mutatták be.

Tudunk-e jól bánni azzal, hogy a világ legnagyobb digitális folktudástára a miénk? – Itt a Folk_ME | Magyar Krónika

A Folk_ME nem csak a Kárpát-medence legnagyobb internetes népzeneoktató platformja. Rányitja a világot a magyar folklórra. Multimédiás oktatási segédlet és végtelen felület a népművészet éltetéséhez és eléréséhez. Kész a korhű forma, hogy belakhassuk újra, ami a miénk.

Évente 30-35 képzést hirdet a Hagyományok Háza, közel 500 hallgató vesz részt ezeken átlagosan a Budai Vigadó épületében található központban, de vidéken, sőt a határon túl is hirdetnek meg képzéseket. 

2025 őszén három akkreditált képzés indul: a már népszerű bútorfestés mellett hagyományos mesemondás és mézeskalácskészítés is tanulható lesz akkreditált felnőttképzési formában. Továbbképzéseket a nemezkészítőknek, a szőnyegszövőknek és a takácsoknak kínál a ház, de 2026. februárjától már azokat is tárt karokkal várják, akik az alapoktól kezedenék és olyannyira komolyan gondolják, hogy két év alatt szeretnék elsajátítani a nemezkészítés, a kosárfonás, a szőnyegszövés és a takács mesterség minden fortélyát. 

Kiemelt kép: Bútorfestés a Hagyományok Házában. Forrás: az intézmény weboldala.