Boldogság, gyere haza! – sorvezetők a mentális egészség eléréséhez

Egy messzi ország, Bhután indexben méri a boldogságot, sőt, működik Boldogság Minisztérium, ahol boldogságügynököket képeznek ki arra, hogy felmérjék a lakosság boldogságszintjét. Az eredmény alapján határozzák meg az ország GDP-jét és a szükséges fejlesztési terveket. Nem, ez nem egy Örkény-egyperces zanzásítva – a Bhutáni Királyság komolyan gondolja. Két ilyen negyvenes ügynökről szól egy friss dokumentumfilm, A boldogság ügynöke, amelyet egy magyar rendező, Zurbó Dorottya forgatott a Himalája keleti nyúlványától délre, és éppen a mentális egészség hónapjában, 2024 május elején mutatták be a hazai mozik. Azóta a legrangosabb dokumentumfilmes díjra, IDA-díjra is jelölte a Nemzetközi Dokumentumfilmes Szövetség és a magyar mozikban is sikert aratott.

Különleges spirituális utazás az Oscar-esélyes magyar dokumentumfilm | Magyar Krónika

A boldogság ügynöke személyes történetek mentén tárja fel Bhután külföldiek számára szinte ismeretlen arcát. A meditatív hangulatú, nem kevés tanulsággal szolgáló alkotás a sikeres hazai moziszereplése után most megtekinthető a Cinego kínálatában.

Az ügynökök nem restek, az ország minden szegletébe elmennek, hogy nekiszegezzék a kérdést a kistestvérével és alkoholista édesanyjával szegénységben élő tinilánynak, a feleségét gyászoló idős férfinak, a poligámiában élő gazdag építésznek és három elnyomott feleségének, a rákos édesanyjával élő, fiatal transz nőnek, a hegyi pásztornak és mindenkinek, aki él és mozog Bhutánban:

mennyire vagy boldog?

A válaszokért megéri letölteni a Filmio kínálatából, a képernyőről lepattanó mondatokon és a mondatokat nem feltétlen fedő benyomásokon elmerengeni, mi azonban korábbi alanyainkhoz fordultunk egy hasonló tabló megalkotása kedvéért a mentális egészség hónapjában.

A kérdés: hogyan lehetne jobban, boldogan élni?

Akár közvetlenül akár közvetve válaszoltak erre egy-egy gondolattal, helyet kaptak a válogatásban. 

Élj a szabadságoddal: mondj igent vagy nemet

„A jelen és a múlt determinált dolgok, de a jövőnket szabadon alakíthatjuk. És akkor vagyunk szabadok, amikor ezzel élni is tudunk. A mai fiatalság legnagyobb tévedése, hogy azt hiszi, addig szabad, amíg nyitva hagy minden alternatívát, amíg nem választ a lehetőségek közül. Én meg azt állítom, hogy pont addig nem vagyunk szabadok, amíg nem élünk a szabadságunkkal. A szabadság pedig az, ha igent vagy nemet tudunk mondani. Szerintem csak így érdemes élni” – mondja Tringer László pszichológus, pszichiáter nyolc megélt évtized és több mint ötven segítő kapcsolatban eltöltött év terápiás tapasztalatával. A professzor szerint az ember szabadsága a jövőben rejlik, egy terápia pedig akkor sikeres, ha vissza tudja adni egy jövőjét vesztett ember jövőképét. A teljes beszélgetés itt olvasható. 

Az ember szabadsága a jövőben rejlik – Nagyinterjú Tringer László pszichológus, pszichiáterrel | Magyar Krónika

Olvassa el Tringer Lászlóval készült interjúnkat!T

Állj bele abba a pontba, ahol elakadtál

„Az igazi erő abban mutatkozik meg, az igazi energia abból nyerhető ki, ha beleállunk abba a pontba, ahonnan az életünk már nem működik a megszokott módon. Ha belátjuk: külső megoldás már nincsen, de belső megoldás mindig van. És ha ez a belátás megszületik, képesek leszünk helyzetünket, önmagunkat más fénytörésben is látni” – mondja Varga Kapisztrán ferences szerzetes, aki az energia hívószóra adott válaszában a krízisekből nyerhető energiáról, a teljesség megélése felé segítő lehetőségéről beszélt nekünk. A teljes válasz itt olvasható. 

Köss békét a múltaddal

„Alapvető, hogy az ember akkor tud jól élni, ha eljut addig a pontig, hogy megbékél azzal, ahonnan jön. (…) Annak az életében jöhet el megbékélés, aki megértette és végül elfogadta a szülők, a felmenők sorsát és ezáltal a saját sorsát is. Eljut odáig, hogy már nem szkanderozik vele. Ez a váltás, a változás nem varázsütésre következik be. Hosszú út” – mondta Balikó Eszter orvos-mentálhigiénés szakember, családterapeuta, kétgyermekes édesanya, amikor a házasság hete kapcsán kérdeztük. Kiderült, hogy a szakember szerint „két egymást választó, egymás iránt elkötelezett, gyermekekre vágyó ember együttélésére továbbra sem találtak ki jobbat a házasságnál”, a nemek harcában pedig egyenjogúsítás helyett az hozhatná el a kölcsönös megelégedést, ha sikerülne elérni, hogy emberi mivoltuk teljességének kibontakoztatására legyen joguk nőknek és férfiaknak egyformán – közös lényegüknek és eltérő sajátosságaiknak megfelelően. Jutottunk másra is. Többek között arra, hogy traumákról beszélni divat, tenni a feloldásukért felnőttség, a titok súlya pedig nehezebb, mint a kimondott borzalomé. A teljes interjú itt olvasható. 

Át lehet törni a traumák térerején túlra – beszélgetés Balikó Eszter orvos-családterapeutával | Magyar Krónika

Olvassa el Balikó Eszterrel készült interjúnkat is!

Lásd meg, aki vagy, más perspektívából

„Nem bánnám, ha mindenki lenne egy kicsit beteg. Ha megtapasztalná a betegség újrarendező erejét” – mondja Lengyel Donát ferences atya, kórházlelkész. És látná a hospice-on a surlófényt. Ez a mondat már belőlünk kívánkozott ki, mielőtt a sorompót leengedték mögöttünk a Korányi-hospice-on tett látogatás után. A hospice nem halálosztály, és nem elfekvő. Másfajta idő. Ennek a másfajta időben tett látogatásnak a tapasztalatait és többek között az életvezetésre vonatkoztatható tanulságait összegeztük ebben a riportban. 

Ha félsz, énekelj

„Éneklés közben más agyközponti területek kapcsolnak be, miközben a félelemközpont például blokkolódik. Egyszerre énekelni és félni nem tudunk. Ha dalra fakadunk, a stresszhormonok termelődése takaréklángra, ugyanakkor a kötődéshez, a stressztűrő képesség erősödéséhez szükséges boldogsághormonok előállítása – endorfin, dopamin, szerotonin, oxitocin stb. – maximumra kapcsol. Ezt számos kutatás, kísérlet igazolja” – mesélte Hazay Annamária tanító, óvónő, fejlesztőpedagógus, aki A te hangodat ismerem perinatális zenei program és a mögötte álló alapítvány tagjaként koraszülött-intenzívosztályokon énekel a babáknak és a koraszülés traumáját átélő szülőknek. A saját életébe nemcsak a rendszeres éneklés, a koraszülöttekkel eltöltött idő is alapvető változást hozott. „Sokkal nagyobb bennem a hála és az öröm, ha a saját életemre gondolok.” A vele készült interjú itt olvasható. 

Kerülj néha civilizációs burkon túl, adj hálát

„A civilizációs burokban elhisszük, hogy mindenre képesek vagyunk, hogy mi irányítunk. Ott viszont rájössz, hogy valójában nagyon kevés dolgot irányítasz. Én egy kontrollmániás ember vagyok, ott, a hegyen azonban ezt el kell engedni. Szükség van a rugalmasságra és az improvizációra, mert a hegyen minden állandóan változik. (…) Itt annyira el lehet veszni az apróságokban, olyan sok felesleges dolgon lehet bosszankodni, ott fent viszont minden sokkal egyszerűbb. Gyorsan megérzi az ember, hogy mi is az értéke az életnek” – mondta Sterczer Hilda pedagógus, mentálhigiénés szakember, két nyolcezres csúcs megmászója. Az ő mondatai ezek is: „Sokszor csak akkor tudjuk értékelni, amink van, amikor már elveszítettük. Ha egész közel vagyunk a nemléthez, könnyű értékelni az életet.” Mesélt még élete egyik legboldogabb pillanatról is, amikor egy nyolcezres csúcson kitört belőle: „Dicsőség neked, Istenem!” Az Erős Zsolt özvegyével készült beszélgetés itt olvasható.

Maradj kapcsolatban

“Márpedig lenni annyi, mint kapcsolatban lenni. Egészségesnek lenni, egyaránt kapcsolatban lenni a transzcendenssel, az immanenssel, és a homo sapiensszel. Egyszerűebben: fölfelé, befelé, kifelé.” – írja Gyökössy Endre lelkész, pszichológus, író, költő. C. G. Jung szerint a pszichikus energiáinknak csak a 20-40 százalékát használjuk fel egy hosszú élet során, a többit egyszerűen elmulasztjuk bevetni. Például a vágyott boldogság elérése, egy hiteles, kiteljesedett élet megélése érdekében, amihez a kutatások szerint a néma pestisként emlegetett, szépen mázazott tömeges magány korában is elengedhetetlen egymáshoz kapcsolódni. 

Robert Waldinger pszichiáter vezeti ma azt a kutatást, amelyben a Harvard egyetemistáit és Boston szegénynegyedeiben élő srácokat kezdtek el vizsgálni 1937-ben – a 724 főből 60 él ma is. Arra  kíváncsiak a lekövetéses vizsgálatokkal, vajon mi szükséges valóban a boldog élethez.

Nos, nem a gazdagság, nem is a hírnév és még csak nem is az egyre keményebb munka. Az egyértelmű üzenet, ami a 75 év alatt kikristályosodott, ez: A jó kapcsolatok őrzik meg a boldogságunkat és az egészségünket.

Nem túlzó feltételezés tehát azt állítani, hogy akik időskorban is táncolni járnak, bizonyosan boldogabb életet élnek. Nincs partner? Nincs tánctudás? Nem szükséges. Mozgás, öröm, agytorna – ez a szenior örömtánc definíciója, amelyet már itthon is több ezren űznek. Riportunk egy szentendrei alkalmon készült, de az ország számos pontján lehet csoportokhoz csatlakozni.  

Ha hétfő, akkor örömtánc – szenior módra | Magyar Krónika

Nincs partner? Nem baj, van helyette csapat. Nincs tánctudás? Nem szükséges. Mozgás, öröm, agytorna – ez a szenior örömtánc definíciója, amelynek igazságát az országban már több ezren tapasztalják. Riportunk az örömtánc egyik szentendrei alkalmáról.

Ha nincs már út kifelé, nyiss kaput befelé

Ha a hasonló kifelé kapcsolódás bármilyen okból már akadályozott, fölfelé és befelé kapcsolódni még mindig lehetséges, írja szintén Gyökössy Endre. De mi történik, ha a legelemibb emberi szükséglet, az önmagunkhoz való kapcsolódás képessége is elhalványul? Ha demencia következtében idős szerettünk már nem tud válaszolni az identitását megerősítő alapvető kérdésekre: ki vagyok én, tartozom-e valahová, tudom-e, mit érzek? Mi történik, ha hiába szeretnénk, úgy tűnik, nem tudunk kapcsolódni ahhoz, aki annyira fontos? A demens időseknek és hozzátartozóiknak sem kell lemondaniuk az örömteli pillanatokról, a Petőfi Irodalmi Múzeum demencia programja nekik szól.

A múzeumpedagógusok szövegrészletek, tárgyak és hangzóanyagok segítségével igyekeznek megadni az érintetteknek a közös emlékezés, ezen keresztül az egymáshoz kapcsolódás örömteli élményét, amelyet a demencia, azaz a kognitív képességek zavara, romlása elvesz tőlük. A Petőfi Irodalmi Múzeum demencia programjáról itt írtunk.

______________

A “Mit jelent a boldogság?” kérdés persze egyszerre megválaszolhatatlan, megfogható és megragadhatatlan, a válaszért pedig minden közösségnek és egyénnek minden időben újra és újra meg kell küzdenie. Így hát nem lerágott csont köré gyűlnek össze a 2025-ös SopronFest boldogságkeresői sem június 1-én a hivatalos megnyitón, ahol éppenséggel a boldogságról lesz szó. Kinek mit jelent a boldogság, hogyan keresi, megtalálta-e már, ha igen, vele is maradt-e? Egy héten át beszélgetések, előadások, több program szól majd a boldogságról, sőt, a szervező stáb Lobenwein Norbert házigazda, kreatív producer ötletére boldogság-filmeket is forgatott. A többrészes filmsorozatot itt ajánljuk.

Kiemelt illusztráció: Meszleny Anna