A BarnCulture projekt átfogó célkitűzése, hogy régi gazdasági épületek – csűrök és pajták – átalakításával járuljon hozzá a minőségi épített környezet kialakításához Európa vidéki térségeiben. A projektben három ország – Magyarország, Románia és Németország – művészei és építészei működnek együtt, mindhárom csapat feladata, hogy átalakítson egy nagy istállóteret úgy, hogy az év hideg időszakában is tartózkodni lehessen benne, tiszteletben tartva az eredeti felületeket és az épület összképet. Erre a célra egy fából készült istállót választottak modellnek.
A projektindító konferenciát A pajtától a múzeumig – új közösségi terek a közgyűjteményekben, a közművelődésben és a népfőiskolai mozgalomban címmel 2023 év elején tartották a kápolnásnyéki Liszt Művészházban. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány elnöke, Rodics Eszter a PajtaKult stábjának elmondta, hogy az átalakítások építészmérnökök és képzőművészek közös munkájának eredményeként születnek meg.
Mindennek különös jelentősége van Közép- és Kelet-Európában, ahol rengeteg funkcióját vesztett gazdasági épület áll elhagyatottan. A PajtaKult mozgalom hatására szerencsére a pajták, csűrök egyre nagyobb szerepet kapnak a közgondolkodásban. Ezek az épületek friss funkcióval, közösségi térként, például pajtaszínházként vagy pajtakoncertek helyszíneként újra vonzani tudják az embereket.
A nyertes európai uniós projekt keretében az építészek és művészek együttműködésének eredményeként átalakított egykori mezőgazdasági épületek is új funkciót nyernek. A pajták és csűrök épített örökségünk fontos részei, újjászületve a helyi közösségi élet katalizátoraivá válhatnak. A konferencia helyszíne, a Liszt Művészház is egy egykori istállóépület.
A projektben minden részt vevő országban szerveztek művészeti táborokat, rendezvényeket és kiállításokat. A megszületett csűr- és pajtaátalakítási tervek számos innovatív megoldást, technikai felújítási ötletet is tartalmaznak, melyek inspirációként lehetőséget adnak a vidéki családok számára, hogy gazdasági épületeiket újrahasznosítva, azokban lakóhelyet, üzleti vállalkozást vagy kulturális teret alakítsanak ki.
A kreatív együttműködés eredményeként nem csupán építészeti tervek, hanem egyedülálló művészeti alkotások is születtek, amelyek a csűrök világából merítenek inspirációt. A pályázat eredményeként megjelent Rodics Gergely és Radev Gergő Újratervezés – Kortárs építészeti és művészeti reflexiók a csűrök és pajták 21. századi szerepére című kötete.
A kétéves projekt zárórendezvényét Újratervezés: pajták, csűrök, gazdasági épületek új élete címmel februárban tartották Kápolnásnyéken, a Liszt Művészházban. A pajták és csűrök köré szerveződő művészeti és társadalmi párbeszéd továbbra is határtalan, a projekt során tapasztalt összefogás, határokon átívelő szellemiség és a jövőt formáló kísérletek a PajtaKult mozgalom hiánypótló munkájára is felhívják a figyelmet.
Fotógaléria
A projektben részt vevő magyar partnerintézmény, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola – a Nemzeti Művelődési Intézettel és a Lakitelek Népfőiskolával együttműködve – a Velencei-tó melletti központtal működteti folyamatosan bővülő kulturális hálózatát. Rodics Eszter elmesélte, hogy Magyarországon a szellemi alapító, a falusi és tanyasi népiskola-hálózatot építő Klebelsberg Kunó példáját követve a kilencvenes évek elején Lezsák Sándor és felesége alapította, tervezte és álmodta meg a Lakitelek Alapítványt és Népfőiskolát. Azóta is fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a népfőiskolai hálózat nemcsak Magyarországon, hanem a Kárpát-medencében is egyre több helyet érjen el.
A művészeti népfőiskola tematikáját tekintve egyedülálló intézmény. Az alapítványi formában működő szervezet központja a Kápolnásnyék szívében álló Halász-kastély, amelyben állandó kiállítás, időszaki kiállítóhely, kávézó és múzeumshop működik. Mellette a Halász Gedeon Eseményközpont, a Vörösmarty Emlékház, a Csajághy Laura Szabadtéri Színpad, a Művészeti Népfőiskola Alkotóház, a Szűcs Galéria és a Liszt Művészház fejlesztésével, műemléképületek és egyéb régi épületek felújításával hoztak létre közösségi tereket. Rodics Eszter hisz abban, hogy alulról jövő építkezéssel lehet életre hívni olyan közösségeket, amelyek önmaguktól is működőképesek.
Fotók: PajtaKult, BarnCulture
