Muszáj szembenéznünk a valósággal
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kilencvenes évek vége, Seattle, grunge-hullám. Egy tizenéves fiú, Zachary Tipton szemüveges lesz, de a bolti kínálat helyett valamiért magának gyárt keretet. Mi volt az oka?
A szüleim válása miatt épp visszaköltöztünk Pécsről Amerikába, és egyszerűen nem engedhettem meg magamnak akkoriban olyan szemüveget, amilyet szívesen viseltem volna. Műbútorasztalos édesapám szakmájából adódóan én inasként dolgoztam, segítettem az otthoni műhelyben is. Gondoltam, itt minden adva van, csak nem lehet olyan nehéz kikalapálni egy fémdarabot. A benzinkúton vettem egy napszemüveget, kiszedtem a lencsét, összeszereltem, és voilà!
Zachary Tipton Milaskey Az Idaho állambeli San Valley-ben született 1978-ban. Anyai ágon magyar származású. Kreativitása már korán megmutatkozott, kitartásának eredménye pedig a hírességek körében is népszerű szemüvegeket gyártó, magyar székhelyű Tipton Eyeworks. A vállalkozás világszerte több mint ötszáz optikában van jelen az egyedi, minőségi és fenntartható szemüvegviselettel
Hogyan egészítette ki a „merj nagyot álmodni” mentalitást félig magyar származása?
Bennem a kettő összeért. Már édesanyám is Amerikában született, kint tanult meg magyarul, és ennek alapján nevelt minket a testvéreimmel. Tanárként fontosnak tartotta, hogy megfelelő oktatásban részesüljünk, ezért ingáztunk annyit. Pécsett jártam gimnáziumba, ahol ének-zene tagozatosként is jóval erősebb, inkább elméletfókuszú oktatást kaptam, mint a tengerentúlon. Később nagy hasznomra váltak a kontrasztok.
Olyannyira, hogy Amerikában alapított egy céget, amit aztán a rendszerváltás utáni Magyarországra költöztetett.
Húszévesen kitaláltam, hogy hanglemezből készítek szemüvegeket, ez lett a Vinylize. Jó kapcsolódási pontnak tűnt, hogy bárki magán viselheti a zenét. Annyi volt a bökkenő, hogy először senki nem vett komolyan: voltam Kínában, Olaszországban, Amerikában elindítottam ugyan a vállalkozást, de ténylegesen egy esztergomi gyártó karolt fel külhoni ösztöndíjasként.
Könnyebb volt itt megvalósítani a Tipton Eyeworksöt?
Nem mondanám, a magyarok valamiért különösen szeretik a papírmunkát. Ha csak a pénz mozgatott volna, Amerikában maradok, és valahogyan kiszervezem a gyártást Kínába. Viszont időközben rájöttem, hogy a számomra ideális életstílust csak Magyarországon tudom megvalósítani.
Ettől függetlenül javarészt külföldi piacra készítik a hanglemezen kívül kávékapszulából, filmszalagból, akár töltényből előállított, fenntartható és egyedi szemüvegeket.
Egyelőre kilencven százalékban exportra gyártunk, de úgy fogom fel a dolgot, hogy egy nagyon erős mezőnyben építettünk egy versenyautót, amivel az összes futamot meg kell nyernünk. Szeretek kísérletezni, de nem feltétlenül a megújulásra törekszem – a szemüveg elsődleges funkciója, hogy pozicionálja a lencsét a szem előtt. Ehhez kell a profi csapat által létrehozott minőségi termék és az ország legjobb gépparkja. Azonban van még egy fontos részlet, amit a bemutatótermünk képvisel: az élmény.
Ha már élmények, voltak nagy találkozásai? Elvégre világsztárok viselik a termékeit.
Hogyne, értek emberi oldalról kellemes és kellemetlen csalódások is. Rájöttem, hogy olyanokkal érdemes együtt dolgozni, akikkel megértjük egymást – ebből lesz kölcsönös kapcsolat.
Jól kikalapálta azt a fémdarabot Seattle-ben, ugyanis a Tipton sokak szerint világmárka lehet. Ennyi év után mi az, ami a mindennapokban motiválja?
Ez egyszerű. A feleségem!
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.