Nem tudni, a képeslap kiadója miért írta két s ipszilonnal a felvételen látható kiskasély tulajdonosának nevét Jánossynak, ő maga mindenesetre pontos i-vel írta magát. Ennél többet is tudunk róla: az építtető Jánosi Gusztáv a dualizmus idején élt irodalmár főpap volt, számos klasszikus mű fordítója, egy regény és számos kisebb írás szerzője, pápai kamarás, szentszéki ülnök, sümegi apát, címzetes püspök és ráadásul a kor legrangosabb irodalmi társaságának, a Kisfaludynak tagja. Azt is tudjuk róla, hogy az édesanyja Kenesén született, érthető hát, hogy 1884-ben éppen itt emeltetett magának kastélynak is beillő nyaralót. Valószínű, hogy pap létére nem járt le a tóra fürödni, bár ki tudja, az is előfordulhatott. Mindenesetre a hírek szerint ha csak tehette, ide vonult vissza, a már a kortársak által is bagolyvárnak nevezett szép, tornyos épületbe, itt látta vendégül író barátait, és itt merített ihletet az alkotáshoz. Az
Az épület ma is megvan, érthető módon egy kőhajításnyira a Magyarok Nagyasszonya templomtól. Látogatni ugyan nem lehet, de kívülről megcsodálni igen. Sokan bizonyára meg is teszik, felkeresik a ma Bagolyvárnak nevezett utcát, ahol áll. Hogy a lapunk feladója, Józsi felkereste-e, azt nem tudjuk, végül is miért ne tehette volna. Mindenesetre jó szívvel adott hírt a kenesei időzéséről édesanyjának, özvegy Nagy Józsefné asszonynak Budapestre, a Városház utcába.
„Kedves Anyuskám, szerencsésen megérkeztem, nagyon szép hely, és azt hiszem, hogy jó is lesz. Csókolja szerető fia Józsi. Címem Bkenese Otthon szálloda.”
Sorozatunk előző, szentesi része itt olvasható:
