„Olyan, mint a Kresz Géza vége, ahol fordul a villamos” – énekli Kern András a Látlak, Amerika című dalban, és ha sokan tudják is, hol van a Kresz Géza utca, névadóját kevesen ismerik. Pedig ő alapította az első magyar mentőszolgálatot Pest városában, de míg Londonban és Bécsben jóval gyorsabban létrejöhetett egy ilyen szervezet, addig nálunk éveken át kellett harcolni érte.

A ma 178 éve született Kresz Géza történetét a nagyapjánál kezdjük, aki jómódú gyümölcskereskedő volt Merseburgban, és Christian Friedrich Kress névre hallgatott. Hat fia közül kettő is Magyarországra vándorolt, hogy elkerülje a kényszersorozást. Így került Karl Kress borbélylegényként Pestre tizennyolc évesen.

A borbélyok akkoriban több gyógyító tevékenységet végeztek, sebeket láttak el, fogat húztak, így nem meglepő, hogy Karl hamarosan szülész- és sebészorvosi diplomát szerzett. 1829-ben már sebészműhelyt nyitott a Rákóczi út elején. Feleségével, Katalinnal hat gyermeket neveltek, és – talán kompenzálva az anya vezetéknevét: Schwingenschlögel – mindegyiknek magyar nevet adtak. 

A legfiatalabb volt Géza, aki a pesti piaristáknál tanult. Egy darabig. Ugyanis nem teljesített túl jól, így nem volt nagy szívfájdalom, amikor egy diákcsíny következményeként megváltak tőle. Az evangélikus gimnáziumban már valószínűleg összeszedte magát, és bekerült az orvosképzésbe. Még egyetemi évei alatt alapította meg a Budapesti Korcsolyázó Egyesületet a Városligeti-tónál, ahol addig a korcsolyázást alig-alig űzte valaki.

Miután a fiatal doktor megszerezte a diplomáját, együtt dolgozott Flór Ferenccel, akit például a kistarcsai kórház névadójaként ugyancsak ismerünk. Ő akkor már oktatta az elsősegély módszereit, és fejébe vette, hogy szervezni kellene egy mentőszolgálatot. Hogy erre mekkora szükség lett volna, arra saját tragikus története a bizonyíték, hiszen Flór Ferenc balesetben halt meg. 

Kresz Géza apjához hasonlóan szülészmester és sebész lett, majd megkapta az V. kerületi tisztiorvos pozícióját, e megbízatása idején figyelemre méltó rendszerépítői képességeket mutatott. Ő kezdte el a tej- és anyatejellátás megszervezését és a hatósági élelmiszer-ellenőrzést is.

Közegészségügyi szakemberként jutott el Londonba egy nemzetközi higiéniai konferenciára, ahol inspiráló példát látott egy mentőszervezet létrehozásához. Hasonló szervezet jött létre Bécsben is, ott a nagy színháztűz, a Ringtheater leégése adott lendületet a szervezett mentés kialakításához.

Ám Pesten az orvostársadalom kézzel-lábbal tiltakozott, mindenáron meg akarta akadályozni, hogy megalakuljon egy olyan szervezet, amely jogosítványokat, munkát és így jövedelmet vesz el tőlük. Ők elégedettek voltak a rendszerrel, melyben az utcai balesetek sérültjeit a rendőrök mindenféle elsősegélynyújtás nélkül szállították be a kórházakba. Végül hatévi hadakozás után állt fel a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület első őrállomása 1887. május 10-én egyetlen lófogatú mentőkocsival egy Szent István téri üzlethelyiségben, melyet a telefontársaság hamarosan távbeszélő készülékkel is felszerelt. És Kresz Gézának választania kellett: vagy megtartja addigi állásait – ő volt a MÁV és a Fővárosi Villamosvasút orvosa is – vagy a mentőszolgálatot választja. Utóbbi mellett döntött.

Akkor már feleségével, Elzával három fiút és három lányt neveltek. Kresz Géza belekezdett egyéb szervezett rendszerek kialakításába is. Megszervezte a betegszállítást, az elmebetegek intézménybe juttatásnak módját, az elsősegély-oktatás elterjesztését, és a vidéki mentőszolgálatok felállításában is nagy részt vállalt. Nevéhez kötődik a mentőmúzeum és a mentőkönyvtár létrehozása, valamint a Mentők Lapjának elindítása is. A mentőszolgálat jelentőségét egyre többen ismerték fel, nőtt a támogatók száma, a főváros a Markó utca sarkán álló telket adta át új, korszerű központjuk felépítésére. Az 1890-es években már tizenegy mentőkocsi járta a város utcáit, naponta átlagosan húsz esethez riasztották őket. 

A millenniumi kiállításon Kresz Géza mutathatta be az akkor úttörőnek számító röntgenkészüléket az uralkodónak, méghozzá úgy, hogy felvételt készített Ferenc József kezéről.

Nem ezért a röntgenfelvételért, hanem az eddigiekben felsorolt érdemei miatt a király nemesi rangra emelte. A Szemlőhegyi előnevet azért kapta, mert egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a Rózsadomb beépítését. Ehhez képest a róla elnevezett utca nem a 2., hanem a pesti oldalon, a 13. kerületben van. Nemesi címere rajzát Kresz Géza halála előtt négy hónappal kapta meg. 1901. április 10-én halt meg hosszú vesebetegség végén, mindössze ötvennégy évesen.