A Magyar Nemzeti Múzeum Temetők az űrből elnevezésű programjában ismeretlen temetőket tárnak fel a Szent István Király Múzeum régészei műholdak segítségével – írják az intézmény honlapján.
Ideális időjárási-, illetve fényviszonyok között zöld gabonamezők alatt kirajzolódnak a temetők, valamint a temetkezési területeken belül a sírok. A sír helyén, ahol a földet megbolygatták, a gabona élénkebb, erősebb zöld, mivel a lazább szerkezetű föld vízgyűjtőként funkcionál, amit a növények jobban kedvelnek. Az egy méternél mélyebbre ásott sírok határozhatók meg a legegyszerűbben. Érdekesség, hogy a mély sírok sokszor korszakot is jelölnek, a két méter mélyen elhelyezkedő sírok például a népvándorlás korára jellemzőek.
Avar kori szablya
Műholdképek alapján kezdték meg a feltárási munkálatokat Székesfehérvár és Aba határán egy magánkézben lévő szántóföldön. A fotók alapján a jelzett területen négy-ötszáz sírhellyel rendelkező temető, illetve ettől pár száz méterre egy kisebb temető rajzolódott ki.
Az ásatást vezető Szücsi Frigyes régész elmondta, hogy a nagyobb temetőben két sírt nyitottak fel. A leletanyag alapján a két sír közép avar kori. Már a feltárás vége felé jártak, amikor egy szablyára bukkantak az egyik sírban. Szablyákat ritkán emelnek ki sírokból hazánkban, Fejér vármegyében pedig végképp nem jellemző ez a lelet. Utoljára Fülöp Gyula, a múzeum elhunyt avar korral foglalkozó régésze tárt fel Kajászó-Újmajor lelőhelyen 1979-ben.
Szücsi Frigyes kifejtette, hogy a korabeli avar sírokban általában lándzsákat, íjakat találnak, ezért a szablya már önmagában is jelzés értékű, hogy magasabb rangú ember nyugszik az adott helyen. A sír halottját egyébként aranyozott bronz varkocsok díszítették, valamint préselt bronz övdísszel rendelkezett, ami ugyancsak magasabb rangot jelzett a korban.
A szablya kivétele rendkívül nehéz művelet, mert a korrodálódott anyag könnyen széteshet, ezért a fegyvert egy Teker László önkéntes munkatárs, asztalos által készített speciális kalodával emelték ki. Az eszköz segítségével a tárgyat a körülötte lévő földdel együtt sikerült a sírból kivenni, így később a restaurátor-műhelyben a szakemberek nagyobb eséllyel tudják feljavítani a fegyvert.
További sírok a megyében
Fejér vármegye területén jelenleg nyolcvan kutatatlan, de fotózott terület áll rendelkezésre, amelyeket elég csak szúrópróbaszerűen feltárni. Amennyiben beigazolódik, hogy ezek is avar koriak, akkor már a tudományos kutatásokban felhasználható területekről beszélünk.
Szabados György történész a régészeti kutatások alapján arra a következtetésre jutott, hogy Fejér vármegye ezernégyszáz évvel ezelőtt is fontos terület lehetett, legalábbis az avar temetők magas száma ezt igazolja.
Érdekesség korábbi cikkünkből
„Az avarok 568-tól a 9. századig éltek a Kárpát-medencében, de a 800-as években már nehezen lehet őket nyomon követni, ugyanis elszegényedtek. Elvégeztük az első betelepülő elitcsoportjuk genetikai jellemzését. Ennek a csoportnak igen gazdag sírjai ismeretesek a Duna–Tisza közéről, a legismertebb Kunbábonyból került elő. Egy jelentős, az elitben domináns apai vonalat tudtunk elkülöníteni, amely kifejezetten belső-ázsiainak mondható. Ezt ma már teljes genomeredményekkel is alá tudjuk támasztani, tehát a korai avarok vezetői Belső-Ázsiából kellett hogy származzanak” – fejtette ki korábban magazinunknak Szécsényi-Nagy Anna, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének igazgatója. Hozzátette, hogy az antropológusok már régóta feltételezték a keleti származást, a legtöbb gazdag sírba temetett egyént ugyanis keleti arc- és fejforma jellemzi.
Ezzel összefüggésben sikerült azt is megállapítaniuk, hogy az avarok a belső-ázsiai Zsuanzsuan Birodalomból menekültek el, nem pedig a közelebb eső Heftalita Birodalomból. Az írásos forrásokkal összekötve a genetikai eredményeket az is bizonyossá vált, hogy az avarok 552-ben megkezdett vándorlása az egyik legnagyobb és leggyorsabb volt, ugyanis 558-ban már 5000 kilométerrel nyugatabbra, a Kaukázusnál említik őket. „További kérdés lesz, hogy közép-európai megtelepedésük időszakában volt-e újabb, esetleg közelebbről, a Kaukázus vidékéről vagy a kelet-európai sztyeppéről induló bevándorlás.”
Nyitókép: Fehérvár Televízió / YouTube
