A csákvári Esterházy-kastély utolsó tulajdonosáról, gróf Esterházy Móric miniszterelnökről unokája, az író Esterházy Péter jegyezte le ezt a történetet Harmonia Cælestis című regényében:
„Blenheiméknél nagyapám összeismerkedett egy kövérkés fiatalemberrel. Anyja, Lady Randolph ismerte a családunkat. Többször eljártak sörözni, szellemes, cinikus fiú volt, elképesztően sokat szivarozott, a füst beleette magát a nagypapa tweedzakóiba. Jól érezték magukat egymással. Figyelték a másikat, nagyon messzi és nagyon közel érezték magukat egymáshoz, ami mindkettőjüket érdekelte. A barátság alapja az érdeklődés. Egy nap a magyar nagykövet óvatosan megjegyezte nagyapámnak, hogy tán kevesebbet kéne evvel az ifjúval a divatos helyeken mutatkoznia, fashionable lokálokban, mert az a meghívások drasztikus csökkenését eredményezheti, különösen a Marlborough hercegek esetében, ahol is a fiatalember fekete báránynak számít. De még mielőtt nagyapámnak döntenie kellett volna, a fiatalember Dél-Afrikába utazott mint a Morning Post haditudósítója. A megbízhatatlan, kicsapongó lordot a világ Churchill néven tanulta meg tisztelni.”
A terület a „szenvedélyes jószágszerző”, Esterházy Miklós révén, házasság útján került a család birtokába. Esterházy 1778 és 1798 között Fellner Jakab tervei alapján építtette meg a barokk stílusú kastélyt, az épületegyüttes része volt egy kápolna, egy istálló és egy színház is. 1814-ben egy földrengés miatt az épületet teljesen újjá kellett építeni, 1823-ra fejeződött be az átalakítás a francia Charles Moreau klasszicista stílusú tervei alapján. Az átépítések során meghagyták az eredeti barokk épülettömeget és alaprajzot.
A kastélyt az Esterházyak 1945-ig lakták. Az épület belső berendezéseit, értékeit a háborús események és az azt követő garázdálkodások elpusztították. Az épület ma kórházként működik, az egykori színházból könyvtár lett, az istállóból pedig ebédlő.
A védett kastélyparkot 1779-től kezdve Isidore Canevale irányításával telepítették, majd az 1800-as évek elején tájképi kertté alakították. Érdemes körbejárni az őshonos és egzóta fa-, illetve cserjefajoknak otthont adó gondozott parkot, amelynek figyelemre méltó éke a neogótikus Szentháromság-építmény, az akkori divat szerint kötelező grotta, azaz műbarlang és a nagyméretű napóra. A parkban néhány hatalmas famatuzsálemet is láthatunk: egy 150 éves mamutfenyőt, a kastélytól nem messze pedig egy gigantikus platánfát.
Ha már Csákváron járunk, a kastély közelében érdemes felkeresni a Csuta Cukrászdát. A Csuta többször volt végzett már előkelő helyen az év fagylaltja mezőnyében. Mivel a Vértesben sok és változatos túraútvonal vár, a felvett kalóriák leadhatók. És máris ott az új kísértés: a gánti Vértes Vendéglő és Fogadó. Ez is családi vállalkozás, kimagasló konyhával. Szarvascomb, vaddisznótarja, sváb és magyar ízek, olyan túrógombóccal, hogy arra csak Esterházy Péter találna mondatot. A Vértes családbarát úti cél, nincsenek extrém szintkülönbségek, így a gyerekek is örömmel járják végig a megtervezett útvonalat.
• • •
Vértesi kéktúrázásunk kapcsán írtuk korábban:
A település központjában lévő Vértes Vendéglő és Fogadó tökéletes választás egy túranap emlékezetes lezárására. Pompás ételeket kóstolhatunk meg, a fürjtojásos fácánlevestől kezdve a szarvasgerincig vagy a rozmaringos báránycsülökig – nem fogunk csalódni. Mindig frissen készülnek és bőségesek az adagok, nem kell nagyítóval keresgélnünk a hússzeleteket, a grillezett sajtokat, a zöldségeket és a köretet sem a tányérunkon. Bővebben:
