A gróf a két világháború közötti évek egyik legfontosabb és legnagyobb hatású kultúrpolitikusa volt, aki 1922 és 1931 között állt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén. Közel egy évtizedes kultuszminiszteri tevékenységének, elméleti munkásságának, gyakorlati érzékének és szervezőkészségének bizonyítéka számos korabeli kulturális, oktatási reform, új tudományos, közművelődési, valamint oktatási intézmény – írja Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban című munkájában.
Éppen 100 évvel ezelőtt, 1925-ben indult el az 5 évig tartó tanyai iskolaépítési program, melynek során országszerte 5000 új iskolát építettek típustervek alapján. Ebből 1018 a Homokhátságon épült meg. A kecskeméti tanyai iskolák felavatására 1926. október 4-én került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter részvételével. A méheslaposi külterületi iskolánál rendezett ünnepségen jelképesen felavatták az Alföldön addig felépült 361 népiskolai létesítményt is – olvasható az említett szakirodalomban.
Az új tanyai iskolaépületek nem csupán az elemi iskolai oktatás színterei voltak. Szinte kivétel nélkül minden iskola rövid időn belül a környék kultúrcentrumává vált. Nemcsak a népiskolai ünnepségek, nyilvános vizsgák alkalmával jelentek meg a szülők az iskolában, hanem egyéb rendezvényeken is. A tanítók fontos szerepet töltöttek be a tanyavilág életében; nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek művelődését, kitekintését is segítették. A program számos iskolája még most, 100 évvel később is az oktatást szolgálja, de nagy részük a tanyasi lakosság csökkenésével elveszítette eredeti szerepét és magántulajdonba került – a kiváló minőségű épületek nagy része azonban ma is áll, ahogyan Klebelsberg munkájának áldásos hatásait is érezzük a mai napig.
Klebelsberg Kunó vallotta, hogy a művelődés nem csupán kulturális kérdés, hogy az életszínvonal, a termelési színvonal növeléséért a kultúrpolitika eszközeivel is küzdeni kell. „Korántsem arisztokratikus kultúrpolitika […] az, amely párhuzamosan a magyar nemzet széles rétegei művelődésének emelésével követeli egy szellemi elitnek tervszerű és szisztematikus kiképzését, olyan emberek nevelését, akiknek magyar a lelkük, de európai a tudásuk Kultúrpolitikám két vezető motívuma tehát az – foglalta össze A magyar kultúra jövője c. írásában –, emelni a magyar tömegek művelődési szintjét, erkölcsi és szellemi értékét […] és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek a méretei megütik az európai dimenziókat.”
Klebelsberg munkásságáról részletesebben itt olvashat.
Nyitókép: Sorsfordítók / YouTube
