„Tegye fel a kezét, aki ma még nem ivott kávét!” – hangzott el a Fő a kávé ünnepélyes megnyitóján. Az alig néhány magasba emelkedő kar pedig mindennél jobban megmutatta, milyen jelentőséggel bír a kávézás a mindennapi életünkben – például ez az írás sem készülhetett volna el a napi harmadik adag tejes változat nélkül. Vagy ahogy a hetvenes évek közepén bemutatott, Bereményi Géza és Can Togay szövegezte Olálá című operettparódiában Cseh Tamás mindennél kifejezőbben megénekelte a sokunknak már messze nem csupán egy kényelmes szokás, de létszükséglet fekete lényegét: „Ne gondold, hogy e ragyogó szem valami lányé, nem pillantás ez, másként igéz a kávé, a kávé, a kávé…”
Nem véletlen, hogy ő, illetve ez a sor is helyet kapott a Fő a kávé – A teveabraktól az újhullámig tárlatban, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum társintézményeket, magángyűjtőket és -szponzorokat bevonó rendezésében, az intézmény Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjteményében nyitotta meg a kapuit, és várja még fél éven át a nagyközönséget. A viszonylag kis tér ellenére nagyon is dús tartalommal; az egyes szekciókban nagyjából ugyanolyan súllyal jelennek meg a kávézás hangsúlyosan hazai kultúr-, technika- és gasztronómiatörténeti állomásai.
A kezdőpont 1683, amikor is egy-két, a törökök által hátrahagyott rejtélyes zsák bogyóból – amit egyesek teveabraknak hittek – egy leleményes lengyel nemes Bécsben megnyitotta az első kávéházat, a végállomás pedig a jelen a maga új hullámos ízeivel és elkészítési módjaival. Közben pedig nemcsak arról kaphatunk villanásnyi képeket, hogyan rotyogott az üstben – és a Pilvaxban – a feketeleves Petőfiék korában, meddig tartott és mi vetett véget a kávéházak aranykorának, majd az első fecske Quick 1937-es berobbanása után hogyan jött divatba és bukott el a szocialista éra kedvelt vendéglátóipari egysége, a nonstop dohányfüstben fürdő presszó. Utóbbi nem mellesleg a lehallgatások kiváló helyszíne is volt, amit egy remek installáció tesz átélhetővé, és érdemes egy kis időt szánni azoknak a jelentéseknek az alapos átböngészésére is, amelyek fejlécében mondjuk ilyen adatok szerepeltek: „Hely: Medikus Eszpresszó. Tárgy: Négyfős fiatal csoport megfigyelése.”
És bár a Fő a kávé legérdekesebb részei kétségtelenül az efféle személyes, mikrotörténelmi, illetve az irodalmi-szórakoztatóipari vonatkozások megidézései, érdemes a technikatörténeti elemekre is vetni néhány pillantást. Már csak amiatt is, mert a több tucat, a kávéfőzés „evolúcióját” bemutatni hivatott, nem ritkán kuriózum kávégép mindegyike egy jellemző enteriőrbe rendezve, más, korabeli műtárgyak között látható, növelve az élményszerűséget és aláhúzva a „kávé mint életérzés” gondolatot. Amit a világnak ezen a felén az olaszok járattak és járatnak a mai napig csúcsra, így teljesen érthető, hogy a többnyire hazai fókusz ellenére ők is kaptak egy külön főhajtást: ahogy pereg a híres olasz filmek „kávés” jeleneteiből és a nagy múltú La Marzocco kávégépgyár felvételeiből direkt erre a kiállítása készült hatperces kisfilm, az embernek rögtön kedve támad sutba dobni minden kötelességét és belevetni magát a dolce vitába.
Vagy legalább a QR-kódok segítségével már hazafelé belefogni annak a hetvenoldalas anyagnak a tanulmányozásába, amit a szervezők flottul összeállítottak a látottak kiegészítésére. Esetleg visszamenni március 15-én az Így kávéztak ők programra, ahol többek között Petőfiék kávéjának a korabeli leírások alapján való rekonstrukciójára is látható majd egy, a lehetetlennel határos kísérlet. Szuna Noémi, a Csészével a világ körül című könyv szerzője havi rendszerességgel és szakmai támogatóként is csatlakozik a Fő a kávé kiállításhoz, pódiumbeszélgetések, tárlatvezetések és nyári szabadtéri események keretében. Saly Noémi művelődéstörténész és Zeke Gyula író-történész, a kiállítás kurátorának tárlatvezetései szintén részei a programnak. A legújabb kávézók világát kedvelők sem maradnak élmény nélkül: az MTRM Roast prémium kávéit kóstolhatják a kiállítás nyitvatartási ideje alatt, valamint a kiegészítő eseményekkor, amelyekről a múzeum Facebook-oldalán és a www.foakave.hu oldalán lehet tájékozódni.
Fő a kávé – a teveabraktól az újhullámig. Megtekinthető a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Elektrotechnikai Gyűjteményben (1075 Budapest, Kazinczy utca 21.) szerda–péntek, vasárnap 10–17 és szombat 10–19 óra között.
Fotó: Szikora Zsombor/MMKM
