A koncert címe Alla Ungherese, azaz magyarosan. A két szólista, Erdő Zoltán tárogatóművész és Lisztes Jenő cimbalomművész rendhagyó módon mutatja be az 1700-as évekből fennmaradt, ritkán hallható magyar zenei ereklyéket. Erdő Zoltán a nagyapjától örökölt Stowasser-féle rózsafa tárogatón végzi zenei küldetését, ami még a Magyar Királyság idejében készült, az Első Magyar Hangszergyárban.

„A nagyapám ugyan nem volt zenész, de ácsmesterként vonzódott minden különleges, egzotikus fából készült műremekhez. Ezt a tárogatót 1940-ben vette, számításaim szerint nagyjából 120 éves lehet. A tárogatók esetében kiemelt fontossága van a készülésük idejének, hiszen minél régebbiek, annál szárazabb a fájuk, így jóval dúsabban rezonálnak a megszólaltatójuk kezei között” – árul egy kulisszatitkot nemcsak a saját hangszeréről, de a 2014-ben a hungarikumok közé választott tárogatóról is Erdő Zoltán.

Amelynek történelme sokkal régebbre nyúlik vissza. A történeti vagy közismertebb nevén kuruc kori tárogató a kelet–nyugati áramlás során került a Kárpát-medencébe, valószínűleg jóval a honfoglalás időszaka előtt. Arról már vannak feljegyzések, hogy az Árpád-korban nagyobb eseményekkor, esküvőkön tárogató szólt, igazán mégis a Rákóczi-szabadságharc idején vált népszerűvé, ezért a kuruc kori elnevezés. A néphagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc kedvenc hangszere volt, és amellett, hogy természetesen zenéltek is rajta, a csatákban a tárogató segítségével továbbították a katonáknak a parancsokat.

„A tárogató ezért a szabadságra vágyó magyar lélek jelképe lett. Ebből a szempontból érthető, hogy 1711-ben a császáriak sokat összegyűjtöttek és elégettek, egy darabig az otthoni tárogatózásért is büntetés járt. Évszázadokkal később, a kommunizmusban ugyancsak tiltólistára került, nyilván ugyanezen szimbolikus jelentése miatt” – teszi hozzá Erdő Zoltán.
A tárogatóművész idén tavasszal hozta létre a Nemzeti Tárogatóintézet Alapítványt, amelynek legfőbb célja az általa „a magyar lélek hangjának, nemzeti kincsnek” tartott fúvós hangszer oktatása és népszerűsítése. Az elmúlt fél év során tíz tárogatón tanuló diáknak nyújtottak segítséget, karitatív jelleggel.

Az Alla Ungherese koncert másik szólistája Lisztes Jenő cimbalomművész, akinek a családjában immár a negyedik generáció óta szól ez a szintén hungarikum hangszer, kettejüket az Anima Musicae Kamarazenekar kíséri.Az esemény a Rákóczi-nóta vonószenekarra komponált Nyitányával indul, majd az eredeti mű is megszólal a tárogató szólójátékával. A folytatásban az 1700-as évek örökségéből idézik fel a legtöbbek által ismert dallamokat, de a kuruc romantika és a verbunkos korszak remekei is elhangzanak. Néhány darab Oláh Lajos és Jäger Vilmos, az 1900-as évek legnépszerűbb tárogatóművészei repertoárjából ugyancsak felcsendül, akárcsak Weiner Leó, Hiekisch Henrik művei vagy Ott Rezső tárogatóra, cimbalomra és kamarazenekarra írt Concertinója. Újdonságként bemutatkozik a Nemzeti Tárogatóintézet tárogatóegyüttese, amelyben a tanárok és a kiemelkedő diákok muzsikálnak együtt.