1860-ban szántás közben egy királyi ékszer első darabjaira bukkantak rá Nyitraivánkán. A korona további részei egy évvel később, 1861-ben került a felszínre hasonó körülmények között. Az összesen hét darabban megtalált Monomakhosz-korona a Huszár János nevű földbirtokos tulajdonában lévő Bucsány-dűlő földjében pihent, mielőtt véletlenül kifordították a földből. A kincset a Nemzeti Múzeum csak több részletben tudta megvásárolni, végül 1870 februárjában sikerült megszerezniük az utolsó darabot is egy Markovits Tivadar nevű kereskedőtől – olvasható Lados Tamás történész A Monomakhos-korona és I. András koronázása című tanulmányában.
A kincs előkerülését követően egyes lemezeiről hamisítványok is készültek, amelyeket tévedésből a British Museum eredetiként állított ki. Miután a csalást leleplezték, és fény derült a műtárgy hamis eredetére, kivették a tárlatból – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum közösségi oldalán.
A korona egyébként aranyból készült, és finom rekeszzománc-díszítés borítja. A mai formáját más, hasonló bizánci koronák és korabeli ábrázolások alapján állították össze, így alakult ki a most ismert elrendezés. A középső lemezen IX. (Monomakhosz) Konstantin császár látható díszruhában, mellette két oldalt felesége Zoé és annak testvére, Theodóra császárnők. Táncosnők, illetve az Igazság és Alázat megszemélyesített allegorikus alakjai is megjelennek. A tárgyegyüttes egy szimbolikus bizánci győzelmi ceremóniát elevenít fel, a keresztény római (bizánci) birodalom egyik meghatározó politikai programját fejti ki, a mindig győztes császár és az ezzel összefüggő Pax Romana gondolatkörét – írják.
A koronát a mai napig több rejtély is övezi, például nem tudni, hogyan és honnan került Magyarországra. Feltehetően több lépcsőben jutott el hazánkba a Bizáncban készült kincs. Elképzelhető, hogy egy győzelmi bevonulási ceremóniára csináltatták a koronát, és ezután küldték külföldre, de a kor politikai viszonyaiból kifolyólag a kijevi Ruszban vagy a német császári udvarban is őrizhették, mielőtt ide került. Hogy Nyitraivánkára miként vetődött, nem tudják a szakemberek. Elrejtésére sejthetően a XI. századi Árpád-házi testvérháborúk, ezen belül is a nyitrai vár körüli harcok egyike idején került sor.
A múlt század végén felmerült, hogy a korona teljes mértékben egy 19. századi hamisítvány. Ezt az elméletet azóta elvetették a történészek.
Egyes szakemberek szerint a Monomakhosz-korona egy női diadém, amely I. András felesége, Anasztázia királyné vagy Salamon felesége, Judit révén került az országba.
Nyitókép: Magyar Nemzeti Múzeum / Facebook
