1937 tavaszán egy menyasszony, a színésznő Vadnai Éva nyílt levele jelent meg a lapokban. „Kedves Kálmán! Azt olvastam az újságokból, hogy mással is eljegyezted magad. Minthogy ezt velem, a forrón szeretett menyasszonyoddal eddig nem közölted, ezért kérdem és joggal, igaz-e ez, vagy csak áprilisi tréfa. Mert nem hiszem el, hogy irántam táplált egetverő szerelmedet fel akarnád váltani. Rendületlenül hiszem, hogy kitűzött esküvőnkön pontosan meg fogsz jelenni. Szívélyesen üdvözöl menyasszonyod: Vadnai Éva.”
Az akkor már nagy sztárnak számító Latabár Kálmán magánéletének talán ez az egyetlen bulvárban megforgatott epizódja. A legendás színészdinasztia tagja kifejezetten idegenkedett minden bohémságtól, olyan mélyen érintette a veszteség, amikor apja elhagyta édesanyjukat és őket. Ha valakire, rá tökéletesen illik a példás férj és családapa kifejezés.
Apjától átvette a stafétát, ami a szakmát illeti, elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, játszott az Operettszínházban, és öccsével hatalmas sikereket arattak külföldön, mint elsöprő temperamentumú és mozgáskultúrájú táncos komikusok, de a magánéletét teljesen másképpen tervezte. Ha el is jegyezte a színésznő Vadnai Évát, gyorsan rájött, hogy nem ő az ideális feleség, így végül egy nála csaknem húsz évvel fiatalabb lányt vezetett oltárhoz. Walter Kató apja komoly építész volt, a lány pedig túlzásoktól mentes, családcentrikus, kedves asszony.
Közös életük nagy megpróbáltatása volt a második világháború időszaka, amikor nemcsak Latyinak kellett bujkálnia, de imádott édesanyjának is megfelelő menedéket kellett találniuk. Hiába volt a színész akkor már az ország első számú komikusainak egyike, hiába keresztelkedett ki, egy idő után ezek sem számítottak.
Ráadásul akkor már cukorbeteg volt, az életmentő inzulint kollégája, Rátonyi Róbert szerezte és szállította neki. A békeidő egyik első magyar filmsikere a Mágnás Miska volt, benne a két ütődött arisztokratával, Pixivel és Mixivel, a két Latabárral. A sikeres pálya folytatódott, nagy szerepek jöttek sorra színpadon, filmen, tévében. És boldog családi élet a hatalmas, 115 négyzetméteres, ötszobás Dózsa György úti lakásban, ahol a színész édesanyja is velük lakott. A beteg asszonyt a legodaadóbban ápolta híres fia, kettőjük kapcsolatáról Győrei Zsolt írt drámát Latabárné fia címmel, és a Spinóza Színházban nézhetjük meg.
Latabár nem politizált, ő csak dolgozott, nevettetett, és minden szabadidejét a családdal töltötte. Fia, lánya, felesége sem élt nagylábon, nem is engedte volna. Bár kérdés, hová soroljuk azt a tényt, hogy a színész minden karácsonyra egy-egy Munkácsy-festményt tett a fa alá. A gyerekek jobban örültek volna valami másnak, felnőttként már másként gondolkodtak apjuk gyűjteményéről.
Latabár Kálmán élete utolsó éveiben már sokat betegeskedett, kapott egy stroke-ot is, fél évvel halála előtt állandóan kórházban ápolták. 1970. januárjában halt meg.
Kiemelt kép: port.hu
