Muszáj szembenéznünk a valósággal
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Anyaság. Mi az első megfogalmazódó gondolat?
A feltétel nélküli szeretet jut eszembe elsőként. Az édesanyánkhoz fűz mindnyájunkat a legszorosabb, legalapvetőbb kapcsolat, mindjárt utána az édesapa jön. A következő gondolatom már messzebb vezet: határozottan hiszek a hagyományos családmodellben, a gyerek kiegyensúlyozott fejlődéséhez hozzátartozik az anyai és apai jelenlét, amit otthon lát, meghatározza, hogyan tud majd felnőve férfiként, nőként létezni, és a későbbi kapcsolataira is nagy hatással van. Ma erős a zaj a család fogalma körül, de bajnak tartanám, ha nem lehetne kimondani: a minta alapvetően fontos.
Baráti Kristóf Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész
Hegedűművész édesanya, aki egyben az első tanára volt a világhírű hegedűművésszé érő fiúnak. Kicsoda ő, Kákonyi Borbála?
Elsősorban a pedagógust emelném ki a személyiségéből. Az alapkarakteréből adódik, hogy a kisgyerekekkel nagyon természetesen és fantasztikusan tud bánni. Még ma is tanít, pedig már nyugdíjba mehetett volna, de marasztalják a tanítványai és a zeneiskola vezetése is. Amikor Dél-Amerikában éltünk, a zenekari munkája mellett is mindig tanított. Az egyik első róla őrzött képem, ahogyan a kicsiket tanítja, aztán persze meghatározó pillanat volt, amikor neki köszönhetően én is elkezdtem hegedülni. A kapcsolatunk mindig harmonikus volt, így mindkettőnket megviselt, amikor tizenkét évesen hazaköltöztem Venezuelából, hogy itthon folytassam a tanulmányaimat. Rettenetesen nehéz volt számára az elengedés, de akkor úgy tűnt, a zenei kibontakozásom miatt erre szükség van. A korai elszakadás nyilván nem volt optimális, mégsem okozott törést a kapcsolatunkban.
Néhány hónapja ismét egy édesanya közelében él, megérkezett az első gyermek a családjukba. Könnyen beletaláltak az új szerepekbe?
Igazán büszke vagyok a feleségemre. Látom, ahogyan anyaként is igyekszik maximálisan teljesíteni. Persze mindketten tudjuk, hogy a tökéletesség ebben az élethelyzetben sem érhető el, de talán a legkoppanósabban most értjük meg, hogy semmi sem kiszámítható egészen, hiába igyekszünk mindent a lehető legjobban előkészíteni. Intenzív tanulási folyamat, ahogyan házaspárként egymásnak a megtanulása is. Megragadott egy gondolat, amit egyszer olvastam: a szüleink példája által válunk mi magunk is szülővé, és amikor az embernek gyermeke születik, újraéli a gyerekkorát, és akár meg is tudja gyógyítani azt, ami akkor kevésbé működött, rendezheti a szüleihez való viszonyát is. Mindketten nagyon vártuk a szülővé válást, és a fárasztóbb pillanatokban is ott bujkál, hogy ezt mérhetetlenül élvezzük és szeretjük.
Egy tavalyi interjúban úgy fogalmazott, szeretné majd összhangban tartani a művészi elfoglaltságát és a családi életet. Sikerül?
Jó lesz majd, ha végre túl leszünk a járványhelyzeten, viszont a mi életünkben megadja a lehetőséget, hogy folyamatosan jelen legyek a kislányom első hónapjainak megismételhetetlen időszakában. Hogy később mennyit sikerül majd itthon lennem? Ha az ember szeretne a családjával több időt – több minőségi időt – tölteni és esetleg kevesebbet koncertezni, kevesebbet utazni, elhatározás és szervezés kérdése leginkább. Zenészként persze két-három évre előre kell gondolkodnom. Hiszek abban, hogy az összhang megteremthető, és csak rajtunk, rajtam múlik.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
