A Hortobágyról telepítenek vissza Przewalski-vadlovakat Kazahsztánba, az Altin Dala rezervátumba június folyamán.
A Hortobágyról és Tisza-tóról szóló lapszámunk cikkei alább olvashatók.
A TISZA-TÓ ÉS A HORTOBÁGY | Magyar Krónika
A puszta és a Tisza. Hány költőnket hányszor ihlette meg e kettő! A Hortobágyot be- és a Tisza-tavat körbejárva mi is hagytuk, hogy hasson ránk a zabolátlan, az emberi akarattal sokszor dacoló, azt figyelmen kívül hagyó vagy átformáló táj. Utunk során olyan helyiekkel beszélgettünk, akik természetet, hagyományt, régi recepteket őriznek és örökítenek tovább.
A kihalástól mentették meg
A Przewalski-vadló a kihalt állatok listáját gyarapította volna, ha nincsenek az állatkertek és a tenyészprogramok. Az eurázsiai vadló ázsiai alfaja egészen a 19. század végéig élt Belső-Ázsiában, viszont az emberi hatások, a háziállatok konkurenciája, a természetes élőhely megváltozása és a vadászat miatt teljesen eltűnt.
A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3000 hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték. A vadló azért is fontos, mert olyan egészséges ökoszisztémát, élőhelyet, környezetet hoz létre, amely más fajok túlélését, fennmaradását is elősegíti.
Visszatelepítés
Az állatok, amelyeket az állatkerti fajkoordinátor kiválasztott, magas genetikai értékkel rendelkező fiatal kancák, melyek a kazahsztáni állománynak először a létrejöttét, utána pedig a hosszú távú fennmaradását hivatottak biztosítani.
A visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk. Ezt követően a Cseh Légierő egyik szállítógépével viszik az állatokat Kazahsztánba, ahol egy 8-12 órás földi transzporttal érkeznek meg majd a leendő élőhelyükre.
Háziasítatlan vadló
A Przewalski-vadló az egyetlen fennmaradt ősi, háziasítatlan vadló faj, ami nevét felfedezőjéről, az orosz Ázsia-kutató Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkijról kapta, magyarul nevezik ázsiai vadlónak is. Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek az 1960-as években.
A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól. A vadonba, egykori élőhelyeikre való visszatelepítésük az 1990-es években kezdődött meg.
Az Őrségbe visszatelepített vadlovak
Az Őrségi Nemzeti Parkban az európai bölénycsorda mellett vadlóménest alapítanak, hogy vizsgálhassák, milyen is lehetett az Őrség abban az időben, amikor még a nagy növényevők tevékenysége alakította a táj képét.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy három Przsevalszkij-ló költözött a pentezugi vadlórezervátumból a Kondorfa Hegy-völgy Vadon Területre. Az állatok áttelepítésének célja, hogy egy nagyobb ménest hozzanak létre.
Természetfilmen a vadlovak
Korábbi interjúnkban többek között a 2021-es Vadlovak – Hortobágyi mese című természetfilmről beszélgettünk Török Zoltán rendezővel.
Cseppke, a csikó története nemcsak a Przsevalszkij-lovakat, de a puszta élővilágát is bemutatja a cselőpóktól egészen a rétisasig. Török Zoltán kamaszkorában fedezte fel a Hortobágyot, és nem tud betelni vele. Pedig a világ megannyi vidékéről készített már sokszorosan díjazott természetfilmeket.
(MTI)
Fotó: Badár Balázs
