A mai Horvátország területén, Trogir és Split között található Kaštela városa, amely hét kisebb, egymással már szinte összenőtt településből áll. A vaskor óta lakott vidéken a korai kereszténység időszakában, majd a horvát uralkodók idejében templomok sora épült – olvasható a Bölcsészettudományi Kutatóközpont oldalán megjelent, Gál Judit történész által jegyzett írásban.
Az említett kisebb települések más-más karakterrel, történettel rendelkeznek. Splittől Trogir felé haladva az első település, Kaštel Sućurac területén találhatő például a legrégebbről megmaradt dalmáciai érseki erődítmények egyike.
Kaštel Novi arról híres, hogy onnan indult el 1251-ben IV. Béla, a korban kifejezetten szokatlan módon, hajó fedélzetén Split felé, hogy ünnepélyesen bevonuljon a városba a dalmáciai látogatása csúcscspontjaként. Ugyanitt található a Szent Péter-templom a Split és Trogir közötti békekötések szakrális helyszíne. Kaštel Starival együtt ez a település a dalmáciai városi nemesség erődépítéseinek egyik legszebb emléke.
Kaštel Gomilica a nyaralókon és a Trónok harca című sorozat rajongóin kívül nem sokak számára ismert. Itt, valamint a helyi erődben forgatták a fantasysorozat Braavos nevű városában játszódó jeleneteit. A település és az épület is ezer szállal kötődik a bencés apácákhoz, akik Zvonimir horvát királytól kapták meg ezt a vidéket. Amikor Horvátország és Dalmácia koronája az Árpádok fejére került, a terület akkor is megőrizte kiemelt egyházi státuszát. Kaštel Gomilica belsejében található egy 12. században emelt templom, amelyet a bencés apácák számára épített a spliti érsek. A templomot Szent Kozma és Damján ókeresztény vértanúk tiszteletére szentelték fel, mellette pedig a legendák szerint az említett Zvonimir horvát király által ültetett fa magasodik.
A feltételezett építtettő Gaudius érsek kiváló kapcsolatot ápolt II. Béla magyar királlyal. A templom felszentelése pedig nagy valószínűséggel a magyar származású Absalom érsekhez kötődik. Az említett szoros kapcsolatra azonban csak az 1970-es években derült fény. Az 1975 és 1977 között történt régészeti feltárások során a templom egykori oltárából 7 x 4 x 3 cm nagyságú fémdobozka került elő. Az ereklyetartón a következő felirat áll latinul:
Itt találhatók Szűz Mária, Szent Kozma és Damján mártírok, valamint Szent István király ereklyéi.
Hogy miként került ide az addig ismeretlen Szent István-ereklye, pontosan nem tudhatjuk. Az Árpád-házi királyoknak nem állomásoztak a térségben katonái, illetve a bánok is ritkán tartózkodtak erre. A történet kulcsa a spliti érsek lehet, aki a magyar kézen lévő horvát-dalmát területek egyházjogi fennhatóságát gyakorolta. Személyén keresztül terjedhetett el a magyar uralkodói szentek kultusza Dalmáciában, legkésőbb a 12. század derekán.
Az ereklyetartó tartalmáról sajnos írott források hiányában nincs információnk, vizsgálatokat pedig nem végeztek rajta. Egészen az 1980-as évek végéig a Szent István-ereklyéről árulkodó feliratot sem fedezték fel a dobozon.
A teljes cikk itt olvasható.
Nyitókép: A Szent Kozma és Damján tiszteletére felszentelt templom / Wikipedia
