Az Andrássy út 60. szám alatti ház, az, amelyben ma a Terror Háza Múzeum van, kétszer is szégyenteljes szerepet játszott a történelemben. Tulajdonosa sokáig egy fiatal magyar nő volt, egy hercegné, aki apjától örökölte a tulajdonjogot. Előbb a Nyilaskeresztes Pártnak adta bérbe, amely nem fizetett bérleti díjat, és a tagok viselkedése miatt több lakó elköltözött az épületből. Csak később derült ki, mi minden történt még a falak mögött. Aztán jött az új bérlő, a Péter Gábor vezette Államvédelmi Hatóság. Valamiért ők sem érezték fontosnak, hogy kifizessék a havi bérleti díjat, ezért a tulajdonos pert indított ellenük. És megnyerte! Pirruszi győzelem volt, mert az épületet államosították, az asszonyt pedig kitelepítették.
Ez csak egy, ám meglehetősen fontos történet Reiszner Gizella életéből, aki kicsi gyerekként maradt árván, mert előbb apja, Reiszner Ignác, majd anyja, Foltány Mária is meghalt. Anyja már korábban árvaházba adta, mint árvagyerek vett részt az egyik első lottósorsoláson is, ahol néha nehéz sorsú gyerekekkel húzatták ki a nyerőszámokat.
Ezután következett a fordulat, ami alapjaiban változtatta meg a kislány életét. Nagynénje, Foltány Gizella férjhez ment a festőművész Perlmutter Izsákhoz, és a házaspár örökbe fogadta a gyereket. Örökbe fogadta, nevelte, taníttatta és kényeztette. A festő rajongott a kislányért, Cleónak hívta, és gyakran meg is festette. Reiszner Gizelláról csak festmények maradtak fent, fénykép nem. Perlmutter sokat mesélt a gyereknek a felmenőiről, például a dédnagybátyjáról, aki Dumas orvosa és Rilke barátja volt.
Perlmutter Izsák sikeres festő volt, egyik képe az Uffizi gyűjteményébe is bekerült. A család élt Párizsban, Hollandiában, a szolnoki művésztelepen is, majd Rákospalotán vettek villát. A párizsi évek alatt a tudósítók leírása szerint „sápadt, férfiasan határozott arcú” Gizella megismerte a Perzsia nagykövetségén tiszti rangban dolgozó Ahmed Mirza herceget, és feleségül ment hozzá. A fiatal férfi nem volt trónörökös, de tagja az uralkodói családnak. Ám nem sokkal később fiatalon meghalt.
Reiszner Gizella számára nagyobb veszteséget jelentett nevelőapja halála, akit szeretett, és akinek nagyon hálás volt. A művész képeit annak kívánsága szerint a Szépművészeti Múzeumnak és a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Az öröksége részét képezte az Andrássy út 60. szám alatti épület, illetve egy ideig csak a fele. Perlmutter úgy rendelkezett, hogy felesége illetve lánya halála után a ház a Pesti Izraelita Hitközségé legyen, ennek fényében még meghökkentőbb, hogy a nyilasok bérelhették ki.
Reiszner Gizellát 1951-ben telepítették ki Domoszlóra, és a kitelepítési végzések visszavonása után sem jött vissza a fővárosba. Egy egészen kicsi, döngölt padlójú vályogházban élt, petróleumlámpával világított, csikókályhán főzött. A faluban herceg néninek hívták, néhány újságíró is megtalálta. A nő, aki valamikor a párizsi szalonokban forgolódott és világpolgárként élt, még akkor sem akarta elhagyni az otthonát, amikor beteg lett. Végül lábtöréssel került be a hatvani kórházba, ott halt meg 1970-ben.
Kapcsolódó: