Egy település, egy család, egy tudós tanárember. Augusztus 7-én Hercegszántón emlékeznek meg a 200 éve született Kondor Gusztávról, aki a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, csillagász, matematikus, a 48-as forradalom hadnagya, elhivatott pedagógus. A szerb és horvát határ közelében lévő, barátságos alföldi községnek a tudóson kívül még két jeles szülötte van. Az egyikük az Aranylabdás labdarúgó Albert Flórián, a másik, aki ugyan nem Szántón jött a világra, de 12 éves koráig itt nevelkedett, Vujicsics Tihamér.
Kapcsolódó:
Mindkettőjük neve ismert, de Kondor Gusztávról kevesen hallottak. A kincstári főerdész, Krauze Ferenc tehetséges fia először a bajai ferenceseknél tanult, majd Szabadkán, Szegeden, Apatinban és a pesti egyetemen folytatta tanulmányait. Az már szülőhelyén kiderült, hogy a matematikához különös tehetsége van.
A fiatal egyetemista 1848-ban magyarosította a nevét Kondorra, és ebből a hazafias indíttatásból jelentkezett a honvédseregbe is. Ott volt többek közt a branyiszkói, a horti, a nagysarlói ütközetben, és egyike lett azoknak, akik Klapkával együtt a végsőkig védték Komárom várát. A folytatást ismerjük.
A fiatal hadnagy a szabadságharc leverése után kardját a Dunába dobta, mert ha fegyvert találják nála, annak komoly következménye lett volna. Attillája zsinórzatát megőrizte a család, felvarrták egy kartonlapra, ezt később a Hadtörténeti Múzeumnak ajándékozták.
Ezután a fiatal Kondor visszatért az egyetemre, diplomát szerzett, és bár Bécsben csillagászati ösztöndíjasként állásajánlatot kapott, inkább hazatért. Az volt a vágya, hogy a gellérthegyi csillagvizsgálóban dolgozzon, csillagászként képzelte a jövőjét. De az obszervatóriumot a császáriak szétlőtték. Csillagászati megfigyeléseit ezért később is saját lakásából végezte. Foglalkozott égi mechanikával, égitestek mozgásával, hely- és idő-, így a déljelzés meghatározásával is.
Majdnem 16 évig tanított a legendás reáliskolában, a mai Eötvös gimnáziumban matematikát és fizikát, méghozzá lelkesen és magas színvonalon, nemcsak szaktárgyaihoz, de a diákokhoz is értve. Később az egyetemen csillagász magántanár lett, 1861-ben pedig az MTA levelező tagja.
Hercegszántótól korán elszakadt, de a település a magáénak érzi, erről beszélt a község polgármestere, Varga Gábor.
„Háromnemzetiségű község vagyunk, aktív közösségi élettel, sok programmal. Megbecsüljük az ősöket, felkutattuk az első világháború áldozatait is, és felírtuk a nevüket az emlékoszlopra. Helyi kötődésű képzőművészeknek kiállítást, muzsikusoknak koncerteket szervezünk. Kondor Gusztávról tíz éve emlékeztünk meg először, készíttettünk egy bronz portrét róla a Tudomány és Szabadság nevű park közepén álló obeliszkre. Idén, augusztus 7-én, a bicentenárium napján ott rendezzük az ünnepséget a helybéliek és a leszármazottak körében. A megemlékezésen, koszorúzáson túl zongorakoncertet és egy kis fogadást is szervezünk a kúria udvarán.”
Az egyik leszármazott, a legidősebb ükunoka, Borókay Mária – aki már maga is nagymama – ott lesz az ünnepségen, mert a család nagy becsben tartja az ükapa emlékét.
„Kondor Gusztávra csillagászként emlékeznek, én fontosabbnak tartom a pedagógiai munkásságát. Talán azért, mert ez a hivatás jellemzővé vált a családunkban. Ükapánknak öt testvére volt, és neki és feleségének, Roykó Emíliának ugyancsak hat gyereke született, három fiú és három lány. A három fiút szokás emlegetni, hiszen ők diplomás komoly emberek lettek, de nekem nagy büszkeség, hogy dédanyám, Kondor Emília teljesítménye. A nőnevelés egyik úttörőjének, Zirzen Jankának előbb tanítványa, majd kollégája lett a tanítóképzőben, egy olyan korban, amikor a nők többnyire háttérben maradtak. Tanítónő nagymamánk lányai is a pedagógus pályát választották. A matematika szeretetét is örökségként kaptuk és adjuk tovább a tizenegy ükunoka gyermekeinek és unokáinak. Gyermekkorunkban minden március 15-én büszkén emlékeztünk meg a 48-as honvédra, a dobozban őrzött relikviákat és a hozzájuk tartozó történeteket szívesen emlegettük.”
