1921. október 20-án IV. Károly az év húsvétja után másodszor is kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze a trónt. Először gyakorlatilag egyedül jött Budapestre, októberben viszont már királyhű magyar katonai erővel lépett fel.
Fiume egy külön világ – vagy legalábbis az volt, amikor a magyar koronához tartozott. Százhárom évvel az utolsó magyar kormányzó, Jekelfalussy Zoltán távozása után mi maradt a tengeri Magyarországból?
A szocialista országokban az 1960-as években sajátos kettősség alakult ki a szobrászatban. Miközben a közterekre állami megrendelés alapján sorra készültek a Leninek, munkások, anya gyermekével kompozíciók és hasonlók, párhuzamosan kialakult egy szobrászati második nyilvánosság.
1956-ban Budapest belvárosában a Royal szállót védő szabadságharcosok tartottak ki a legtovább.
A 2021 októberében hetvenéves rendező-grafikus-szépíróval sok más mellett a trianoni gyermekek, a MÁV és a képzőművészet kapcsolatáról és a diktatúrák anamorfózisáról beszélgettünk.
Fabók Mariann bábművész a népi forrásanyagokon alapuló bábművészet varázsáról, a közönséggel való játék csodájáról és a közös teremtés lehetőségéről
A játékkészítő-mesemondó Csíki Lóránt hangsúlyozza: nem érdemes, de nem is kell elzárni a kicsiket a digitális szórakozástól, jó módszerrel úgy is fogékonnyá lehet tenni őket a tárgyi játékok, az alkotás és a videó nélküli mese iránt.
Varga Norbert gyógytornász mindennapjait átszövi a játék, alkotó- és munkatársával együtt a Mocorgó bábos-mesés mozgásfejlesztő programjukkal járják az óvodákat.
A Nemzetközi Teqballszövetség elnöki főtanácsadója, Bor Máté Tamás szerint a száz százalékban magyar fejlesztésű teqball a világ leggyorsabban fejlődő sportágaként hamarosan hivatalos olimpiai versenyszám lehet.
Mindig kell egy csapat, mert anélkül semmit nem ér az egész élet: az első, a kisgyermekkoré, a legfontosabb, a családé, és a legnagyobb, amelybe beleszületünk, a nemzeté.
2021 augusztusában adták át a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram részeként felújított nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. Az újjászületett főúri lakban Nádasdy Borbála grófnő mesélt a kastélyban töltött gyermekkori nyarakról, a könyvek szeretetéről és az ősei lelki örökségéről.
Nem is a főváros, de nem is a klasszikus vidék. Nem is teljesen dombság, de nem nevezhetjük egységes síkságnak sem. Talán elsőre úgy tűnhet, hogy a Galgamente igazából nem is létezik, önálló létét bizonyítani képes egységként legalábbis biztosan nem. Pedig nagyon is létezik. A mi tájunk az átmenet földje.
Évtizedek óta szinte a településrész hivatalos neve, nincs helyi, aki ne tudná, mit jelöl. Majd nyolcvan évvel ezelőtti, a második világháborúban betöltött fontos szerepe köztudott a környező galgamenti településeken is. Az akkori történések túl- és átélőivel, Jancsi bácsival és Patu bácsival jártunk utána, mesélnek a mai kor emberének a domonyi Pincék pincéi.
Gyerekként beleszeretett a cimbalomba, a rajongása pedig azóta is töretlen. A távoli vidékeken gyűjtött népdalokat, később mégis a szülőhelye, a Galgamente dallamvilága felé fordult. Tizenöt éves a zenekara, a Cimbaliband, de amikor találkozunk, olyan lelkesedéssel mesél az előző napi koncertjükről, mintha először állt volna színpadon. Unger Balázzsal az eseményt megörökítő videókat nézve kezdünk beszélgetni.
Somody Imre a kilencvenes években a Plussz pezsgőtablettát gyártó Pharmavit Kft.-vel vált a rendszerváltozás utáni Magyarország egyik első milliárdosává. Az egykor az egészségügyben, a tudományban és a kistérségfejlesztésben is munkálkodó vállalkozó mára minden üzletét eladta, megtért, és néhány éve homoktövis-termesztésbe fogott. Az üzletemberből lett gazda vácegresi birtokán jártunk.
Egy feleség, négy gyerek, hat unoka és egy saját galéria – így nézne ki a leltár, ha Ladócsy László tanár és festőművész élete leírható volna számokban. Ám a Ladócsy házaspár élete sokkal több, mint néhány száraz adat, kartali kertjükben és ott a Ladócsy Műterem-Galériában mintha otthonára találna minden ember.
Gulyás Sándor nappal a légi forgalmat igazgatja, szabadidejében pedig a Galgamentét járja, hogy fényképezőgépe segítségével bevésse az itt lakók arcát a világ emlékezetébe. Tíz év alatt sok száz portrét készített, amelyek nemcsak kordokumentumok, de a helyi közösségek összekovácsolói is.
Nem túlzás azt állítani, hogy a Galga is táplálta Sára Sándor alkotó szellemét. A rendező-operatőr szülőföldjén szerzett tapasztalatai egész életművén nyomot hagytak.
