Molnár Ferenc Az üvegcipőjében nem a királyfi, hanem a szegény leány keresi azt, akire a „cipője illik”. De ki lehet-e keveredni egy szerelmi négyszögletből, és rátalál-e a kicsi Irmára a boldogság? Göttinger Pál rendezése az idén 160 éves Csokonai Nemzeti Színházban látható.
A Színésznő. Az ország egyik legismertebb arca, a törékeny kis alak, a korszakos művész. Törőcsik Mari családja a művész születésének 90. évfordulójához közeledve olyan képeket is az OSZMI rendelkezésére bocsátott, amelyeket eddig senki sem láthatott.
Színész, rendező, szenvedélyes igazságkereső, aki gyorsan kiábrándult a kommunizmusból. 1958 januárjában koholt vádakkal és példát statuálva kivégezték a győri színház főrendezőjét. Az ő történetével tisztelgünk 1956 mártírjai és áldozatai előtt.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
A filmek közül kettő érdekes párhuzamba állítható a mozikban látható Árvával. Volt olyan rendező, aki humorral, mások drámával vagy éppen thrilleri feszültséggel dolgozták fel a szabadságharcot és a forradalom leverésének pusztító társadalmi hatásait.
A néprajzkutató vallotta, a népmesék, népdalok és mondák az egész magyar irodalom és identitás élő forrásai, nem csupán megőrzendő emlékek.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rendben van a szénája” szólás jelentésének jártunk utána.
A mérnök saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódja egy árva lányból hercegnévé vált nő élete, akinek története összefonódott az Andrássy út 60. szám alatti házzal.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most ellátogatunk a siófoki homokra.
Hosszú évszázadokon át a gyertyakészítőknek köszönhették elődeink a fényt az éjszakákban. Majd az elektromos villanyvilágítás létrehozásában szereztek elévülhetetlen érdemeket a magyarok. Egyszervolt szakmák, 3. rész.
A szegények és fogyatékossággal élő személyek papjaként egész életét az elesettek szolgálatának szentelte. Születésének 100. évfordulóján egy kaposvári eseménnyel emlékeznek meg Futó Károlyról.
Bíró Tibor két dékáni időszakon keresztül vezette nagy sikerrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karát, jelenleg az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Az egyetemi tanártól a fenntartható vízgazdálkodás szempontjairól és a Dunát érintő kutatási irányokról érdeklődtünk.
Elsőre talán vagabund hóbort, közelről jövőálló döntésszabadság, életközösség, valóságkapcsolat és dunai örökpanoráma mellett egy kétgyerekes család választása. Juhász György és Juhász-Horváth Linda több mint egy évtizede teremtettek otthont egy lakóhajón Budapest határában.
Közösségben megélt öröm, megtartó kapcsolódás, elfogadás, jóvá szeretni a gyerekeket, olyan közeget teremteni, ahol a kamaszok önmaguk lehetnek: Telekné Vascsák Fruzsina elnökségi tagot többek között arról kérdeztük, miért különleges a Szentjánosbogár közösség.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal a gyakran második honalapítónak mondott IV. Béla király története következik.
A budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete. A törvénymódosításról szóló javaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet, így az intézmény még az idén csatlakozhat a kiemelt emlékhelyek sorához.
Felelet és Szerelem, Niki és bópeer, G. A. úr és Képzelt riport. Könyvben, színpadon és filmen. Déry Tiborra emlékezünk három tételben.
