Négy generáció őrzi felmenői vonásait és faragja fába saját karakterét. A mohácsi műhely falán függő maszkkollekció valamiféleképpen a Hafner család arcképcsarnoka is. Az egyik leghíresebb maszkfaragó, Kalkán Mátyás leszármazottaival beszélgettünk.
Az igazi busó nem veszi le a maszkot. De mindegy is, ki van a gúnya mögött. A busójárás ugyanis nem jelmezes felvonulás, hanem „pokláde”, azaz valódi átváltozás. Négy álarc, négy karakter, négy különböző történet, amit egy város és egy szenvedély örökre összeköt.
Noha a busójárás 2012 óta hungarikum, ami akkor és ott Mohácson történik, annyira kívül esik a hétköznapok valóságán, hogy abban, akinek szerepel a bakancslistáján, hogy egyszer élőben lássa a menetet, jogosan vetődhetnek fel kérdések. Ezeket igyekszünk megválaszolni.
A leghosszabb gyalogoshidak között lesz a világon a sátoraljaújhelyi függőhíd. Nyolcvan méterrel a talajszint fölött lebeg majd, 700 méter hosszan elnyúlva a Sátoros-hegyek csúcsai között. Ezért is érdemes lesz ezután a zempléni városban tölteni néhány napot.
Amália Putti ma ambíciózus nőnek számítana, száz éve azonban még drága ára volt a nőknek szánt sors elleni lázadásnak. Mellőzött, magányos színésznőként belehalt egy csirkecsontba. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
1944-ben a világháború valósága betört a hátországba. A mindennapossá váló bombatámadások nemcsak tragédiákat, de filmbe illően abszurd jeleneteket is hoztak: mint amikor tanyák lakói puskát ragadva indultak a lelőtt repülőkből kiugrott nyugati pilóták felkutatására.
Élet és étel a kastélyban, az emigrációban, csupa történet és recept. Az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak nemcsak a történelmet alakították, de a gasztronómiát is gyarapították. Károlyi György és felesége, Angelica ma új értelmet ad a patinás épületnek.
Egykor a Baár–Madas leánygimnázium növendéke volt, sikeres felmenőkkel rendelkező igazi úrilány. De jött a háború, a menekülés, a bujkálás, az emigráció. És jött egy új fejezet a Temze partján, Londonban.
Lendülete és kitartása már fiatalon a mohácsi szolgálatparancsnoki posztra és a katasztrófavédelem elit egységébe, a Hunor mentőszervezetbe juttatta. Berényi Imre tűzoltó főhadnagyot a távolság, a magasság és a mélység sem akadályozza meg abban, hogy a bajbajutottak segítségére siessen.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
Szegény tabáni szerb családba született, rőfössegédként kezdte, majd Budapest egyik legnevesebb áruházát hozta létre. A Horthy-korban ő volt a keresztény középosztály apostola, a jobboldal legnagyobb mecénása s az ország egyik leggazdagabb embere. Hogyan tört fel Kovacsevics (avagy későbbi, magyarosított nevén: Nagykovácsy) Milenkó? Cikksorozatunk első része.
Korán árván maradt, majd tizenegy évesen férjhez adták apai ágon féltestvéréhez. A szép vagyont öröklő Esterházy lány, Orsolya korai haláláig gyermekeket szült, nevelt és temetett. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
Egykor selyemnagyhatalom voltunk, az iparág egyik fontos gyártóüzeme Mohácson volt. Ma lagzik, családi és baráti ünnepek helyszíne a szépséges épület. Indul a selyemtörténet.
Szubjektív helytörténeti séta Csonka-Takács Eszter muzeológussal.
Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.
Hogyan lehet nemcsak felkelteni a gimnazista korosztály érdeklődését a történelem iránt, de megértetni a gyerekekkel, fontos, hogy a történelmi múlt mindenkinek az élete részévé váljon? Grynaeus András történelemtanárt kérdeztük.
Január 23-án nyílik Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész kiállítása a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban.
A természetvédelemmel foglalkozó országos szervezetek minden évben megválasztják az adott esztendő élőlényeit. Cikkünkben összegyűjtöttük, mi lett 2024 emlőse, hüllője, madara, hala, rovara, lepkéje, vadvirága, fája és gombája.
