Őrkői cigányok táncai, erdélyi táncok a tokiói felhőkarcolók tövében, teljes szívből táncoló japánokkal. Beszédesebb, mint a hungarikummá lett táncház módszer erejéről olvasható könyvtárnyi tanulmány. Melles Endre néptáncos három hétig tanította táncolni a magyar népi kultúrára éhező japánokat kora tavasszal.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Az ötödik részben Zoltáról és az Árpád-ifjakról írunk.
Két budapesti fiatalember a hetvenes évek végén Erdélybe utazik, a kalotaszegi lakodalomban pedig az egész sorsuk megfordul. Elindult a Magyar menyegző című nagyszabású játékfilm forgatása.
Minden reggelt azzal a gondolattal kezd, mit és hogyan lehetne javítani a munkájában, de ismeri a megelégedettség érzését is. Ifjabb Figula Mihály életében kérdőjelek ugyan nem voltak a hivatását illetően, nehezebb megállók igen. Interjú.
Egy hétköznap ebéd utánra beszéljük meg a találkozót, mondván, akkor nyugodtan le tudunk ülni. Ehhez képest előbb az éppen a tengerentúlon vízilabdázó legkisebb gyereknek van szüksége némi anyai útmutatásra, majd a kollégák szeretnének gyorsan kérdezni ezt-azt. Nagy Tímea pedig éppen olyan lefegyverezően hatékony, mint annak idején a páston.
„Volt idő, amikor a magyar föld mély kék ütőere nem egyenesen rohant át a tájon, hanem hajszálereivel gazdagon átszőve itatta, táplálta a vidéket, hol nyomában bujazölden sarjadt az élet.”
Szinte nincs már nagy, csak nagyon nagy, nincs szurkoló, csak fanatikus, nincs sok, csak számtalan, nincs szakács, csak séf. Túloz a hírversenyben izzadó sajtó, túloz a hétköznapi beszéd.
Közel 200 magyar filmből válogathatunk a tévék, mozik, streamingszolgáltatók jóvoltából az idei Magyar Film Napján.
A magyar-francia-német-brit koprodukcióban készülő egész estés alkotás október 23-án kerül a mozikba.
Kutatóorvos, néprajzi témájú fényképek fotográfusa, a táncházmozgalom elkötelezett tagja: Henics Tamással az általa életre hívott mecséri Ladikos fesztiválon találkozott a PajtaKult csapata.
Természeti látnivalói és kultúrtörténeti nevezetességei mellett Tihanyt a Balaton egyik legnépszerűbb közösségi tere miatt is érdemes felkeresni. A Tihanyi Piac Placc egyik alapítóját, Peleskey Ákost kérdeztük.
A magyar film napja alkalmából a szerkesztőség tagjai a személyes kedvenceikről vallanak. Nem a legjobb filmekről, hanem azokról, amelyek a retinájukba égtek, amelyek meghatározóvá váltak számukra, amelyeket különösen szeretnek.
Filmre kívánkozik a legendás Kelén hajó története, de filmre kívánkozik a mostani kapitányáé is, aki 41 éve került a fedélzetre. Németh Zsolt itt ismerte meg a feleségét, a gyerekeik is itt nőttek fel. A Balaton legrégebbi, jelenleg is használatban lévő hajóját a nácik elől csak az elsüllyesztés, a 80-as évekbeli szanálástól pedig Bujtor István verekedős filmjelenete mentette meg.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nem bánná, ha az iskolát hájjal megkennék” szólás jelentésének jártunk utána.
Magyar dokumentumfilm-rendező kapott magas szintű mongol állami kitüntetést.
Őriszentpéteren, Szentgyörgyvölgyön, Veleméren és Lendvajakabfán rendez tavaszi fesztivált május 30. és június 1. között a Fesztivál Akadémia Budapest. Kassai Lajos, Papp Lajos, Berecz András, Berecz István és Vecsei H. Miklós biztosan ott lesz.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Ezúttal egy hortobágyi tanyára.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
