Mádéfalva, 1910

Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami az emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal 1910-be, Mádéfalvára látogatunk.

Az első kabaré, ami a háború után megnyitotta a kapuit

A németellenes poénjai miatt a színpadról letiltott, bebörtönzött, majd Dachauba hurcolt konferanszié, Békeffi László Pódium Kabaréját kívánta újjáteremteni a háború után fia a mai Radnóti Színház épületében. Békeffi nem térhetett vissza Magyarországra, az őt helyettesítő Kellér Dezső viszont sztár lett.

Kisfilm készült az ország egyetlen szerzetes-mozigépészéről

Augusztus 3-án ünnepelte pappá szentelése hatvanadik évfordulóját hazánk leghosszabb ideje ugyanabban az iskolában szolgáló pedagógusa, egyben mozigépésze, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium bencés tanára, Pintér Ambrus atya. Jubileumi kisfilm készült Töredékek címmel egy élő legendáról.

Olimpiai bronzérmes a női kajaknégyes

Bronzérmes lett a Pupp Noémi, Fojt Sára, Csipes Tamara, Gazsó Alida Dóra összeállítású női kajaknégyes a párizsi olimpián, 500 méteren. A női négyes a magyar küldöttség kilencedik érmét – a harmadik bronzot – szerezte a párizsi olimpián.

Mester és tanítvány a világ tetején – Takács Károly és Kun Szilárd

Bár Magyarország a legsikeresebb sportnemzetek között van, ritkán fordul elő, hogy egyazon olimpiai dobogóra több honfitársunk is felfér. Az pedig kifejezetten egyedi eset, hogy mester és tanítványa vigye haza az arany- és ezüstérmet. 1952-ben viszont épp ennek lehettünk tanúi, két sportlövőnk, Takács Károly és Kun Szilárd a teljes mezőnyt maga mögé utasította.

A xochimilcói aranypéntek: Hesz Mihály és Tatai Tibor diadala

Manapság természetes, hogy a nyári olimpiák utolsó napjaiban mi, magyarok mindig különösen figyelünk: a kajak-kenu-válogatottól mindig számítunk néhány éremre. Ez nem volt mindig így: az 1968-as mexikóvárosi játékok idején e sportág még éppen csak elkezdett megjelenni a sikerhorizonton. Ezért volt különösen nagy öröm, hogy Hesz Mihály és Tatai Tibor is nyerni tudott a Xochimilco-tavon.

Egy úttörő modernista épület a Belvárosban

A hatvanas évek elején a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca sarkán épült meg, s az újjáéledő magyar modernista építészet jelképévé vált a Chemolimpex és az OTP irodaháza. Az MTI 1963-as fényképén egy kései órán pillanthatunk be az irodákban zajló munkába.

Miért került börtönbe a hídtervező miniszter?

Ottlik Géza, aki barátja volt, róla mintázta az Iskola a határon egyik szereplőjét. A háború után ő tervezte az ideiglenes dunai átkelőként szolgáló Manci és Kossuth hidat, építésügyi miniszternek nevezték ki, majd miután az első koncepciós per keretében letartóztatták, a harmadik világban építendő hidak tervein dolgozott. Mistéth Endre története.

Így nyaraltak egykoron Füreden

A balatonfüredi Szívkórház mögött álló, sokáig leromlott állapotú Esterházy-kastélyban nyaralástörténeti kiállítás nyílt. Nemcsak a régi üdülőhely világát ismerhetjük meg itt, de arról is képet alkothatunk, milyen szerepe volt a füredi fürdőkultúrának a polgári átalakulásban.

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!