A kortársak meglepődtek a sztregovai elvonultságban élő Madách Imre szerteágazó műveltségén, a 2023-ban megjelent Madách-enciklopédia azonban rámutat: az életnek értelmet adó tudás eszménye családi örökségként szállt Az ember tragédiájának szerzőjére.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami az emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal 1913-ba, Szegedre látogatunk.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal az 1913-as Kézdivásárhely elevenedik meg előttünk.
Kollár-Klemencz László és Háy János közös előadása KutyaGOló címmel július 14-én debütál a Zsámbéki Nyári Színházban.
Remek formában lévő vívócsapattal érkezünk Párizsba, és nagyon bízom a kajakosainkban és a vízilabdázóinkban is – mondja Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az egykori világ- és olimpiai bajnok kajakozót a párizsi esélyekről és az ötkarikás játékok új belépőiről kérdeztük.
Lehet lőni egy doboz mackósajttal? Min szaladt el megbántódva egy vacsoráról József Attila? Milyen egy régi vágású gavallér? Miért kell magyarosítani egy gyógyszerésznek, akit Öszterreichernek hívnak?
Együtt és egyedül, küszködve vagy szárnyalva, sikerrel és kudarcok mentén. Az alkotás klasszikusan egyemberes misszió, még akkor is, ha két művész köt szövetséget és alapít rá családot. Borbás Dorka és Lukácsi László harminchat éve él együtt és alkot egymás mellett.
Az Eltörölni Frankot rendezője ezúttal dokumentumfilmet forgat, ráadásul a Kolorádó Fesztiválon, az alkotásban fiatal fiúk és lányok vallanak egy tábortűz mellett a gyerekkorukról és a jövőbeli elképzeléseikről.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal egy évekkel korábbi, kizárólag nyomtatásban megjelent epizódot hoztunk, amelyben Pély Barna mondja el, mit jelent neki Jimi Hendrix Purple Haze című száma.
A statisztikák alapján Gerevich Aladárt nagyon egyszerűen jellemezhetjük: a legsikeresebb magyar olimpikon. Bár ez önmagában méltóvá teszi az elismerésre, ami igazán érdekes, az az életútja: harmincéves pályafutása során politikai rendszerek jöttek-mentek, de ő mindenki szemében vívólegenda maradt.
Délkelet-európai körútjai során a náci Németország birodalmi minisztere rendre a mátyásföldi repülőtéren tartott pihenőt, s volt, hogy hosszabb ideig is a magyar fővárosban tartózkodott. A lapokból tudjuk: a töltött paprika volt a kedvenc magyar étele.
Az ihlet titkai címmel nyílik kiállítás a Műcsarnokban Géczi János a nagyvárosi környezethez és a fogyasztói kultúrához kapcsolódó műveiből július 18-án, a művész pedig nem mindennapi attrakcióval készül az eseményre.
Bill Murray Idétlen időkig című klasszikusának elképesztő kiforgatása, Kádár-korban játszódó horror-paródia és egy beszélő macska. Az elmúlt néhány évben számtalan figyelemre méltó magyar vígjáték született, ezúttal ezekből válogattunk.
Gimesi Dórával, a Budapest Bábszínház dramaturgjával és művészeti vezetőjével az Amikor mesélni kezdtek a fák című, különböző történelmi korszakokat érzékenyen bemutató mesekönyvének megjelenése apropóján beszélgettünk budapestiségről és szegediségről, nemzedékek egymáshoz kapcsolódásáról és arról, hogy szülőként soha nem késő kopogtatni a kamaszok mély belső világának ajtaján.
A magyar sportemlékezetet szokta az a kritika érni, miszerint csak a győzteseinkre emlékszünk. Kiemelkedő sportemberré viszont nem csak az érmek tesznek valakit: Mohamed Aida és Gádorfalvi Áron például sosem állhattak olimpiai dobogón, hosszú pályafutásuk és rekordszámú olimpiai részvételük azonban tiszteletet parancsoló.
A májusban megnyílt III. Építészeti nemzeti szalon HelyiÉrték alcíme egyben kérdésfelvetés: vajon egy épületnek önmagában van csupán értéke, vagy a hellyel együtt gazdagodik? Milyen szerepe van ebben a szakmának, illetve a befogadó közösségnek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dénes Eszter főkurátorral.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal az 1918-as Makófalva elevenedik meg előttünk.
Július 2-a Sarlós Boldogasszony napja. Mit ünneplünk ezen a napon? Milyen népszokások kapcsolódnak hozzá? Mire utal a sarlós név? Cikkünkkel az ünnephez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak eredtünk nyomába.
