Bár az idei utazási szezon még tart, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér már a jövő év előkészületeire fókuszál. 2025-ben a repülőtér 75 éves fennállását ünnepeljük, amelyet különleges kulturális rendezvénysorozat tesz majd emlékezetessé. Az ünneplés Liszt Ferenc zeneszerző életművének is méltó emléket állít.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal egy évekkel korábbi, kizárólag nyomtatásban megjelent epizódot hoztunk, amelyben Bérczesi Robi, a Hiperkarma frontembere mondja el, mit jelent neki John Lennon Instant Karma! című dala.
Nyolc évvel a Tiszta szívvel után Till Attila ismét nagyjátékfilmmel jelentkezik, az új rendezésében két leszokóban lévő alkoholista keresi a nyom nélkül eltűnt és valószínűleg visszaesett barátjukat.
Nem kérdezzük, kire szavazol, azt kérdezzük, jössz-e padot festeni. Ez a jelszó a surányi lokálpatrióták között, akik évek óta aktívan, eredményesen és jó hangulatban dolgoznak az otthonukért.
Ősszel lesz tíz éve, hogy bemutatták a mozikban a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlant, amelynek a friss hangvétele miatt egyből hatalmas rajongótábora lett, a kerek jubileum alkalmából pedig élőzenei kísérettel vetítik le a filmet október 25-én a Trafóban.
Hat év után a Valami Amerika-trilógia rendezője visszatért a romantikus vígjátékok műfajához, a novemberben a mozikban debütáló Futni mentem című filmnek a frissen megjelent főcímdalát pedig a Quimby frontembere, Kiss Tibi és Tarján Zsófi Honeybeastből énekelte fel.
Bár a főváros csak november 13-án ünnepli a születésnapját, a Cotton Club Singers jóval előtte felköszönti, az együttes ugyanis október 13-án az Ó, Budapest! című albumát ismét eljátssza, ráadásul egyetlen nap alatt kétszer is.
A régi tárgyak szerelmesei, a fogyasztást minimalizálók és a spórolni szeretők számára is jó családi program, ha bolhapiacon töltik a hétvége egy részét. Van négy ajánlatunk a szeptember 15-ei vasárnapra.
A Saul fia Oscar-, Golden Globe-, Bafta díjas rendezőjét ezúttal a saját családtörténete ihlette meg, a forgatókönyvet is jegyző Nemes Jeles László új filmjének, az Árva című drámának középpontjában egy 12 éves fiú nem mindennapi megpróbáltatása áll.
Az életrajzi dráma az elmúlt öt év legnézettebb magyar filmje volt a mozikban a mintegy 350 ezer jegyvásárlójával, majd a Netflixen is tarolt, emiatt is döntött úgy az Oscar-díjra nevező bizottság, hogy Koltai Lajos rendezése képviselje hazánkat a legjobb nemzetközi film kategóriájában.
Az idei nyár hatalmas károkat okozott a földeken, és talán nem csak az agrárium jövőjével foglalkozó szakértőket hozta közös nevezőre: eljött az azonnali cselekvés ideje. A Patikakert alapítója, Tkacsik Márta tudásmegosztó mozgalmat indított a közös tettekért, a jövő kertjeiért.
Idén tizenharmadik alkalommal rendezi meg a Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közösen a Szemrevalót október 10 és 20 között, amely ezúttal is a német nyelvterület legújabb alkotásaira fókuszál. A kínálatban elsősorban irodalmi adaptációk és női rendezők állnak a középpontban, szorongató témákból pedig nem lesz hiány, de egy különleges klasszikust is láthatunk.
A Berlin Felett az ég rendezője, Wim Wenders személyesen is tiszteletét teszi a szeptember 17. és 22. között zajló eseményen, ahol a munkásságának legfontosabb filmjei mellett klasszikus sci-fikből, drámákból és magyar animációs produkciókból sem lesz hiány.
2021 óta a legváltozatosabb stílusokból ismert zenészek, producerek, dalszövegírók minden évben elvonulnak, hogy együtt alkossanak, a KEMP elnevezésű táborok során pedig nem egy sikeres dal vagy kislemez ötlete fogalmazódott meg. Valószínűleg idén sem lesz ez másként október 7. és 10. között Csopakon.
Népzene, néptánc, kézműveskedés: az újjászületett pajták rendezvényein a ma embere is megtapasztalhatja a közösségi kapcsolódás élményét. A PajtaKult stábja ezúttal a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba látogatott el.
327 évvel ezelőtt zajlott a zentai csata, amely során az I. Lipót seregeit vezető Savoyai Jenő herceg döntő vereséget mért a törökre.
A Ludwig Múzeumban szeptember 6-án megnyílt Fordított tárgyak című időszaki kiállítás a hagyományos kézműves technikák a kortárs művészetben való megjelenését vizsgálja. A több mint 300 műtárgyat felvonultató tárlat a kézművesség és a dizájn határvonalait kutatja, különféle kontextusokat teremtve a modern művészet számára.
Az intézmény a gyűjteményében található darabokon keresztül szeretné megmutatni a hangszer sokféleségét, készítésének módjait, és zenészek segítségével szeretné citeramuzsikával is megtölteni a múzeum tereit.
