Érezték, hogy egyszer az életben még válthatnak, és így is tettek. A komáromi Varga Zsuzsa és Ferenc huszonhét év után döntött úgy, hogy belső terek helyett apró, festett bonbonokat álmodik meg. Bátorságuk és tehetségük jutalma pedig Oscar-díj lett – a csokoládéké. A Zax manufaktúrában jártunk.
Kevesebb mint száz nappal vagyunk a párizsi olimpia nyitóünnepsége előtt. Jelenleg 16 sportágban 150 magyar sportoló készül a megmérettetésre. Ami biztos, a profi versenysport világában a pontszerzés, sok sportág esetén már a kijutás is bravúrnak számít. Így minden résztvevőnk megérdemli majd július 26-tól augusztus 11-ig, hogy szurkoljunk neki.
Elképesztő mennyiségű díjat nyert el, a legfontosabb magyar rendezőkkel dolgozhatott együtt, számtalan lenyűgöző alakítását láthattuk a hazai mozgókép nagy klasszikusaiban. A három éve elhunyt Törőcsik Marira emlékezünk.
„Márk jő zöld búzával” – április 25-e, Márk apostol ünnepe az ősi eredetű búzaszentelés napjává vált a magyar néphagyományban.
Tulipán, nárcisz, homoki báránypirosító, pilisi len, agárkosbor, kamilla és rododendron: olyan programokat gyűjtöttünk össze, amelyeken a látogatók nemcsak gyönyörködhetnek a virágokban, de ismereteket is szerezhetnek róluk.
A műemlékvédelmi világnap alkalmából olyan újjászületett épületeket ajánlunk, amelyeket nemcsak azért érdemes felkeresni, mert megmutatják miért fontos pusztuló emlékeink védelme, hanem azért is, mert kihagyhatatlan látnivalók.
A népzene kíséri, az orvosi pálya felé halad, örökölt értékek mentén él. Lakatos Lilivel, Korpás Éva népdalénekes lányával beszélgettünk tervekről és kötődésekről.
A hangja, a humora, a mozgása. Aki csak ismeri, azt mondja, a legjobb szívű emberek egyike. A Nemzeti Színház és a nemzet színésze, nagy idők nagy tanúja. Tíztételes best of listával köszöntjük a nagy vadászt és az egyik legnépszerűbb magyar előadóművészt, Bodrogi Gyulát.
2024. augusztus 2-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Farkas Bertalan, ezért örömmel emlékezünk arra a negyvenöt évvel ezelőtti küldetésre, melyben az első magyar űrhajós kijutott a világűrbe. Mindez a földről így festett.
Egy felvidéki faluban született, és sokszínű pályát maga mögött tudva most szintén itt, a Komárom közeli Köbölkúton szolgál. Noha szinte csoda, hogy egyáltalán pap lehetett, ma közösséget, templomot épít, reményt kelt. Puss Sándorral, az egyetlen felvidéki magyar jezsuitával találkoztunk.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Csoóri Sándor mondja el, mit jelent neki a Sebő Együttes Lydiához című dala. Az előadó a zenekarával, az Ötödik Évszakkal és Nové Somával a magyar költészet napján a Ráday utcai Golden Duck Galériában ad koncertet.
Az április 11-én induló rendezvényen a nemzetközi sztárok fellépései mellett igencsak különleges koncertek is lesznek, olyan zenészek osztozkodnak a színpadon, akiket korábban még nem láthattunk együtt.
A Bolyaiak városában sem rendes út, sem rendes iskola, de még szabályos gazdálkodás sem volt. Aztán jött egy 38 esztendős patikus, és a vezetésével megszületett a székelyek méltó fővárosa. Gazdag élet, karizmatikus városvezető. Ismerjük meg Bernády György történetét!
Dráfi Mátyás soha nem akarta elhagyni a Felvidéket, pedig lett volna rá lehetősége. Ugyanígy sosem állt a tükör előtt a mozdulatait tervezgetve. Úgy érezte, ha a Jóisten ide helyezte, ezt és itt kell csinálnia. Mert amit felülről kapunk, nem a miénk, azt át kell adnunk másoknak. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésszel komáromi otthonában beszélgettünk.
A Duna és a történelem is keresztbe szelte a várost, mégis inkább arra érdemes figyelni, ami összeköti a két oldalát. Merengés a komáromi hídon.
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A felvidéki magyar sorsnak és személyes sorsának alakulásáról Erdélyi Géza nyugalmazott református püspökkel, Komárom díszpolgárával beszélgettünk.
A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! – Romane historiji címen utazó kiállítást indított. Ajánlónk tárlatról, az autodidakta módon a cigányság kutatójává vált Erdős Kamillról és a roma kultúra intézetéről.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
