Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.

A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.

A városlakókat faggattuk arról, milyen számukra egy tökéletes nyáresti program Veszprémben.

Évezredeket érintő csalinkázás Veszprém szűk utcáin Muszatics Péter író, filmtörténész, fesztiválkurátor vezetésével.

Ahogy a veszprémi Hangvilla, úgy a minap nyitott ActiCity ötéletgazdája, megalapítója, építésének szervezője és vezetője is Bélafi László épületgépész mérnök.

Nincs ember, aki többet tudna vagy nagyobb elragadtatással beszélne a veszprémi húszemeletesről, mint Gelencsér Imre, a ház legelső és leghűségesebb lakója.

Nagyapja volt a Veszprém első villanyszerelője, ez adta a szikrát Gombor Józsefnek ahhoz, hogy a családi hagyomány folytatása mellett egy nyolcezer darabos villamossági gyűjteményt hozzon létre.

A Séd mentén álló malomépület hívogató padokkal, barátságos fényfüzérekkel és minőségi ételekkel várja és marasztalja a Veszprémbe látogatókat.

A veszprémi Völgy Fagyizó kínálata meglepetést biztosan, csalódást semmiképpen sem okoz a betérőknek.

Az ikonikus toronyház és a benne élő öszáz lakó sorsát D. Barabás Éva közös képviselő a szívén viseli.

Nem illik oda, mégis nehéz nélküle elképzelni a várost. A veszprémi húszemeletes az ellentmondások épülete.

A Cholnokyak nagy szerepet játszottak Veszprém fejlődésében, s olyan kiválóságok tették országos hírűvé a családot, mint a földrajztudós Jenő vagy a két önpusztító író, Viktor és László. Rybár Olivér tanárt és Cholnoky-kutatót, A Cholnoky család története című kötet szerzőjét kérdeztük a mai napig kiemelkedő tehetségeket termelő famíliáról.

Az Óváros téren álló Rosenberg-ház központi épülete és a Kunszt!-nak hála, közösségi központja is Veszprémnek.

A veszprémi Pekedli szatócsboltban Kis Nóra és Juhász Péter napról napra azért dolgozik, hogy megbízható, környékbeli termelők készítményeit varázsolják az asztalokra.

„Fontos eljutni oda, hogy az ember fel tudjon tenni egy jó lemezt, és a kedvenc pohár bora mellett végighallgathasson egy albumot anélkül, hogy rohanna valahova” – ez a gondolat inspirálta a veszprémi borbár létrehozására Zsandár Tamást.

A veszprémi Füge Fagyiudvar és Kávézó megnyitása a tulajdonosok és a város életében is egy új fejezet kezdetét jelentette.

Hogy lehet élettel megtölteni a kongó óvárost? Sok település keresi a választ a kérdésre; Veszprém talán meg is találta. Az Európa kulturális fővárosa program lehetőségeit kihasználva az üresen álló régi házakba új funkciókat álmodtak. Ilyen helyszín a Szabadság tér elején található Papírkutya is.

Roncsolt plakátokat gyűjt és állít ki, életműinterjút készít Karikó Katalinnal. Géczi János reneszánsz ember, Veszprém múltjának alapos ismerője.

A története? A talaja? Az elhelyezkedése? Az épített öröksége? A lakói? Vajon mi határozza meg egy város karakterét? Márkusné Vörös Hajnalkával, Veszprém levéltárosával és helytörténészével beszélgettünk.

Veszprémi sétánk hét állomása a város múltjának ikonikus pillanatait és jelenének szimbolikus helyszíneit érinti.

Lepsény még megvolt. Aztán a szép kúriát elvették, és a grófi család tagjait a sors sokfelé vetette. Gazdag és fordulatos élet hét könyvben megírva.

A veszprémi Stamp alkotóprogram szakmai vezetőjével, Berta Barnával és oktatási programvezetőjével, Berta-Szénási Pannával beszélgettünk.

Csak egy jót akartak reggelizni, végül meg sem álltak az ország meghódításáig. A Hester’s Life granolák egyik megálmodójával, Porkoláb Eszterrel beszélgettünk.

A Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész tehetségével, tehetségek nevelésével és művészlegendák emlékének ápolásával rajta tartja Veszprémet a világ zenei térképén