Muszáj szembenéznünk a valósággal
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Mit takar a kisbolygó és az üstökös kifejezés?
A csillagászok a Naprendszer apró égitestei összefoglaló kifejezést használják mindenre a Napon, a bolygókon és holdjaikon kívül. Az üstökös, a kisbolygó és a meteor is néhány száz méter, néhány kilométer átmérőjű szikladarab, bár akad néhány ezer kilométeres is.
SÁRNECZKY KRISZTIÁN
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Magyarországon harmadikként fedezett fel üstököst, a majd kétezer „nevére kerülő” kisbolygóval pedig a világ első húsz felfedezője közé került
Mi a különbség közöttük?
Az különbözteti meg őket egymástól, ahogyan a Földről nézve megjelennek. Az üstökös sziklája ugyanis gázokat bocsát ki magából a napsugárzás hatására, ezért látható légkör jön létre körülötte. A technikai feltételek javulásával mind jobban elmosódik közöttük a határ, az a kisbolygó, ami körül légkört tudunk kimutatni, üstökössé avanzsál.
Az üstökösök megfigyelése az emberiség régi szenvedélye.
Valóban, az ókorból is vannak feljegyzések üstökösökről, hiszen amelyik kellőképpen fényes, az szabad szemmel is látható. A kisbolygókhoz viszont távcső kell, 1801-ben fedezték fel elsőként a Cerest, és azóta egyre gyorsuló ütemben gyűjtögetjük őket. Mostanában évi negyven-ötven üstököst fedeznek fel, és negyven-ötvenezer kisbolygót. Az üstökös tehát sokkal ritkább, ezért is tartják azt a hagyományt, hogy a felfedezőről nevezik el.
Immáron az ön nevét is viseli egy üstökös, amelyet januárban észlelt elsőként, s ezzel ön lett a harmadik magyar üstökösfelfedező.
Igen, Kulin György 1942-ben talált egy kométát, Lovas Miklós pedig 1972 és 1986 között öt üstököst fedezett fel.
Hogyan kezdett el érdeklődni a csillagászat iránt?
Korán megfogtak az üstökösök, hirtelen, váratlan megjelenésükkel és azzal, hogy legtöbbjüket csak egyszer láthatjuk, mert a mi életünkben már nem térnek vissza. Gyerekkori álmom volt, hogy egy távcsövön kémlelve megtalálok egy üstököst. Egy ilyen felfedezéshez azonban nagyon sok feltételnek kell teljesülnie, és több ezer óra szisztematikus távcsöves megfigyelés szükséges hozzá a hajnali órákban. Egyetemista éveim alatt, 1998-ban nyílt meg előttem a Piszkéstetői Obszervatórium, ahol már digitális felvételeket készíthettem az égről, ezzel pedig megnőtt az üstökösfelfedezés esélye. Végül idén januárban, huszonnégy év után sikerült beteljesítenem a nagy álmot.
Az elmúlt években több száz kisbolygót is felfedezett…
Úgy tudjuk elkülöníteni őket a csillagoktól, amelyekkel tele van hintve az égbolt, hogy ha több képet készítünk, összevetve őket látjuk, hogy mozognak. Az évek során négy-ötezer mozgó fénypontot találtam a felvételeken, ebből hétszázról már elismerték, hogy én fedeztem fel, és van további ezer, amiről még nem adták meg hivatalosan, hogy ki a felfedező, de jó eséllyel én leszek.
Márciusban egy olyan kisbolygót észlelt, amely aztán a Földbe csapódott.
Az utóbbi időben kimondottan a Földet megközelítő égitestekre utazom. Ez egy külön osztálya a kisbolygóknak, és bár jellemzően elhaladnak a Föld mellett, a március 11-ei be is csapódott, Izlandtól északra elérte a légkörünket.
Ez volt az ötödik olyan égitest, amelyet sikerült felfedezni a becsapódás előtt. Mi a teendő ilyenkor?
Az észleléseim alapján küldték ki a riasztásokat erről az égitestről. Nagy riasztásra nem volt szükség, hiszen rögtön látszott, hogy aprócska, és lakatlan terület fölött fog elégni a légkörben, de arra nagyon jó volt, hogy teszteljük a NASA és az ESA jelzőrendszerét.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.