A modern technológia mellett elődeink tudásából is meríthetünk a klímaváltozás elleni harcban
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
Menü
Magyarországon minden órában a vártnál korábban születik egy baba. Emlékszik az első koraszülött babára, akinek énekelt?
Nyolc éve, 2014 márciusában léptem át először az I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülöttosztályának küszöbét. Az ott eltöltött napok, hetek emléke ködös, talán mert olyan szívszorongató, félelmetes volt a helyzet, hogy mélyre ástam magamban az élményt. Nekem is meg kellett tanulnom, hogy a sípoló hangok kilencven százalékban nem veszélyt jeleznek, csak valamit cserélni kell, mert lejárt, elfogyott. Meg kellett tanulnom bízni az ápolók és az orvosok nyugodtságában.
HAZAY ANNAMÁRIA
Tanító, óvónő, fejlesztőpedagógus. 2014 óta A te hangodat ismerem perinatális zenei program és a mögötte álló alapítvány tagjaként koraszülött-intenzívosztályokon énekkel segíti a babákat és a traumát átélő szülőket, hogy a kötődés korai kialakulásának folyamata a körülmények ellenére se akadjon meg
Nyolc év alatt mi volt a legmeghatározóbb élménye?
Egy huszonhetedik hétre született pici lány feküdt az inkubátorban, az édesanyja teljesen érthetően zaklatott állapotban volt. Nem merte megérinteni a lélegeztetőgépen lévő gyermekét. Nem tudta elképzelni, hogyan tudok hozzájárulni egy szál gitárral a babája gyógyulásához, végül nehezen, de megengedte, hogy csukott ablakos inkubátor mellett énekeljek a kislánynak. „De jó a dió” – kezdtem a dalt, amikor is a kislány reagált, mozgolódni kezdett, a vitális paraméterei kicsit javultak. Az édesanya eddig messzebbről figyelt, de most odalépett, hogy ő is ismeri ezt a dalt. Akkor már ketten énekeltük nyitott inkubátor mellett, potyogtak a könnyei. Odalépett hozzá az orvos és az ápoló, hogy szeretné-e a karjában tartani a lányát. Egy ilyen drámai pillanatban a szülő megérti, hogy ő is tehet a kisbabája gyógyulásáért. Egyetlen dal fontos oldást indított el egy krízisben lévő szülőben.
Milyen változást hozott a perinatális intenzív centrumokban (PIC) végzett munka az ön életében?
A szolgálatunk alázatosságra és tiszteletre tanít. Sokkal nagyobb bennem a hála és az öröm, ha a saját életemre gondolok. Annyi jót kapok a Jóistentől! Nekem is adnom kell belőle azzal a képességgel, amely mások támogatásához megadatott.
A Kodály-módszer az alapja a kisgyermekes családokat célzó Mit énekelj otthon? foglalkozásainak és a PIC-ekben végzett munkának is. Mit nyújt Kodály módszere a koraszülött babáknak?
Legyen a zene mindenkié! – ez Kodály gyönyörű koncepciójának lényege. Olyan gazdag repertoárt adott, olyan dalkincset, hogy bőven tudnak belőle meríteni ma is az anyák. Erre a gondolatra épül az óvodai zenei nevelés és az általános iskolai énekórák is. A PIC-en olyan népdalok, gyermekdalok csendülnek fel a leggyakrabban, amelyek a szülők gyermekkori emlékeit idézik. Amit szívből énekelnek, azt a gyermekük is fogja szeretni.
Zeneterápiás szakdolgozat is született már a zene koraszülöttekre gyakorolt hatásairól, kifejezetten A te hangodat ismerem című, kapcsolatfókuszú perinatális zenei programról. Milyen igazolható hatása van az inkubátor melletti zenélésnek?
Éneklés közben más agyközponti területek kapcsolnak be, miközben a félelemközpont például blokkolódik. Egyszerre énekelni és félni nem tudunk. Ha dalra fakadunk, a stresszhormonok termelődése takaréklángra, ugyanakkor a kötődéshez, a stressztűrő képesség erősödéséhez szükséges boldogsághormonok előállítása – endorfin, dopamin, szerotonin, oxitocin stb. – maximumra kapcsol. Ezt számos kutatás, kísérlet igazolja. A kisbabák vitális paraméterei, az oxigénszaturáció, a pulzusszám, a légzésszám éneklés hatására egyértelműen javulnak.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
